Nyári szünet a négyzeten | ✔

20. rész - A barna herceg ló nélkül

Ashton:

Reggel mikor felkeltem Nika nem volt mellettem. A pizsamáját összehajtogatva az ágy végében hagyta. Gyorsan felkaptam egy pólót és egy nadrágot és kirohantam a konyhába. Karol nagyit találtam ott aki valamit már nagyon kotyvasztott a boszorkányüstjében. 

- Csókolom! Nem tetszik tudni, hol van Nika?

- Jaj drágám már éjfél körül elment itthonról. Úgy tűnt nagyon siet valahová. -a szívem hevesebben kezdett verni megijedtem, hogy vajon hol lehet. Nem is tudtam igazán hol keressem de azonnal felkaptam a cipőmet és kirohantam a házból. Egyből elkezdtem hívogatni de nem vette fel. Beugrottam a starbuckba megkérdezni nem látták-e, de minden eladó olyan állapotban volt, hogy szerintem észre sem vették volna ha kirabolom a boltot. Még megcsörgettem párszor mire végre felvette.  

- Nika hol vagy? -ordítottam bele a telefonba.

- A parton. - suttogta.

- Valami bajod esett? Miért szipogsz? Bassza meg Nika mi történt?

- Te. -azzal bontotta a vonalat. 

Egyetlen ötletem volt, hol lehet és úgy futottam a röplabda pályához ahova régebben jöttünk, hogy majd kiköptem a tüdőmet. De nem volt ott. A szívem kihagyott néhány ütemet mikor rájöttem, hogy fogalmam sincs hol lehet. Elvesztettem. Pedig még nem is volt az enyém. Majd feltámadt a szél és legnagyobb meglepetésemre egy ismerős illatot hozott magával. Mint a tavasz és a mentol Nika illata elindultam hát a széllel szembe, hogy megtaláljam őt. Nem messze tőlem egy nagy rakás kő futott bele az óceánba és ott az egyiken megláttam őt.

Hosszú barna haját ide-oda fújta a szél, de az arca nyugodt volt mintha aludt volna. Minél közelebb mentem hozzá annál jobban dobogott a szívem és izzadt a tenyerem. Leültem a mellette lévő kőre és néztem őt ahogy egyenletesen szuszog. Csak egy tincset akartam kisöpörni gyönyörű arcából, de felébredt.

- Mit keresel itt?

- Téged. Nika ha valami miatt mérges vagy rám azt mondd el! Beszéljük meg...

- Nincs mit megbeszélnünk.

- Akkor miért mentél el otthonról és csaptad rám a telefont azzal a címszóval, hogy én vagyok a bajod?

- Tényleg te vagy a bajom. -sóhajtott egy nagyot.

- De miért? -na szerintem ennyire még soha életemben nem éreztem magam hülyének.

- Miért? Kezdjük a motor baleseteddel bementem veled a kórházba kedves voltál aranyos,cuki utána jobban megismertelek és most egy lakásban lakunk és egy ágyban alszunk. -még mindig nem értem - A picsába már szeretlek de nem úgy mint egy barát a másikat! -több se kellett azonnal felálltam és az ajkaira tapadtam. Ó, hogy én mióta vágytam erre! A nyelvem bejutást kapott a szálába és lassan miközben ő a nyakamnál kulcsolta össze a kezét én átkaroltam a csípőjét. A levegő hiány választott el minket egymástól de legszívesebben sosem engedtem volna el.

Úristen 500 megtekintés WTF moment nagyon köszönöm a sok kommentet és a voteokat. Mindent. ÁÁÁ! Most sírok mert meghatódtam. ÉS azt is nagyon köszönöm, hogy miattatok már a negyedik a kaland kategóriában a könyv. Ölelek titeket pussz!