Nyári szünet a négyzeten | ✔

12. rész - Majdnem az óceánban

Sziasztok azt szeretném kérdezni, hogy majd szeretnétek-e, hogy meginterjúzzam a fiatalokat a sztoriban vagy csak legyenek olyanok a részek mint eddig? Igazából ezt néhány embernél láttam csak itt wp ezért kérdezem. Oh persze majd elfelejtettem köszönök mindent :D nélkületek nem lenne kaland kategóriában a kilencedik helyen a könyvem szóval köszi ti vagytok a legjobbak :) Jó olvasást!

- Indulás a strandra! -pattant be végre a vezető ülésre Luke és már indultunk is. 

Út közben csak az elsuhanó tájat néztem és azon gondolkodtam, vajon anyuéknak hiányzunk-e. Lehet, nem is érdekli őket, hogy mi van velünk. Nem is kerestek mióta itt hagytak. Gondolataimból Steph keltett fel mikor lassan a vállamra rakta puha, kicsi kezét.

- Itt vagyunk Nika, gyere!

A parton rengetegen voltak. A gyerekek pici homokvárakat építettek, az anyukák vagy a nők napoztak vagy éppen a férjeikkel az óceánban smároltak. Hát én nem igen vágytam közéjük. De a fiúk nem is álltak meg. Tovább sétáltunk és mikor már lejártam a lábam akkor feladtam, leültem a homokba és néztem a gyönyörű vizet. 

- Gyere Nik. -húzott fel a földről Ash. Majd a víz felé kezdett tolni.

- Vizes leszek! -sikítottam erre Ash csak felnevetett. 

- Igen tudod, ha az ember bemegy a vízbe vizes lesz. -amikor már a víz szélén járunk akkor jövök rá, hogy Ash hasán még a hegeknek gyógyulniuk kell mielőtt a napon sokat lenne - Ash azonnal fordulj vissza! A hasadon még nincsenek begyógyulva a sebek! Most azonnal engedj el! 

Hirtelen már nem tart meg és így a part szélén ahol már vizes a homok lehuppanok a fenekemre. Persze a következő hullám egyből alám mossa a vizet és az egész nadrágom tiszta víz lesz. 

- Ashton Irwin! -ordítom el magam és olyan gyorsan ahogy tudok felpattanok a földről -Na most amiért ilyen gonosz voltál és hagytad, hogy vizes legyen a gatyám jössz velem a boltba kajáért és piáért. 

- Csak azt ne Nika kérlek! 

- Hahaha!