14. rész - Nem volt mindig ilyen...

1.9K 136 3
                                    

Kicsit badre sikerült az előző rész ezért itt van egy jobbik :D

Aztán nem tudom hogyan valahogy haza értünk. Mindenki feszült volt nem szóltunk egymáshoz. Mikor kiszálltunk a nagy transzporterből Danival automatikusan rántottam magammal Ashtont is, aki furcsán nézve rám elrántotta tőlem a karját. 

 - Nem mehetsz haza Ash. Az apád...

- Őt majd én elintéztem. Jó?

- Nem fogod tudni elintézni Ash kérlek...

- Menj már majd felszedünk este. Karaoke est lesz Adaméknál. -mosolyog kedvesen Jack a vezetőülésről. Ash szem forgatva kiszáll a kocsiból mire a többiek meg sem várják, hogy becsukja az ajtót egyből száguldanak is tovább. Kicsit olyan mint mikor anyuék itt hagytak minket. De egyből kiverem a gondolatot a fejemből mielőtt még sokat gondolnék rájuk. Itt hagytak. Nem kerestek. Ezért én sem fogom őket talán majd júliusban...

Kínos csöndben sétálunk fel a verandára. Mintha legalább kétszáz mérföld lebegne közöttünk. Mivel Ash nem néz rám feladom. Halkan leülök az ajtó előtti padra. A fa kissé megnyikordul a súlyom alatt, de néhány percen belül egy másik ember is helyet foglal mellettem.

- Nem értelek. Te komolyan vissza mentél volna ahhoz a baromhoz aki kijelentette, hogy senkinek sem hiányoznál ha halott lennél? Te tényleg ilyen hülye vagy? -mint ahogy az előbb is tette elnéz mellettem, bevallom nem esik jól nagyon nem.

- Hét éves lehettem... -kezdi hosszas hallgatás után- mikor egy nap beállítottak a rendőrök a házunkba. Pont én nyitottam ajtót. Anyám pulykát töltött készültünk a hálaadásra. Félre löktek az ajtóból és berontottak a házba. Apámat keresték, akit a szomszédos kocsmában el is kaptak. Akkoriban az apám volt az az ember akire felnéztem ő volt a példaképem. Berohantunk a kapitányságra és ott közölték velünk, hogy megalapozott a gyanú, hogy az apám egy gyilkos. Egy világ omlott össze bennem, hiszen annyi mindent csináltunk együtt... Tőle kaptam az első biciklim karácsonyra és az első dob készletem. Gitározni és énekeltetni magántanárhoz járatott mert szerinte egy angyal bújt meg a torkomban. Aztán jöttek a bántások... -egy könnycsepp gördül végig az arcán miközben vissza emlékszik a régi időkre- mi lettünk gyilkosék. Senki sem akart velem barátkozni. Aztán végül apám tizenegy évet kapott és mikor kijött már nem az az apa volt aki az előtt. Ez lett belőle, de én nem értem hiszen... gyerekkoromban ő volt a legjobb ember akit ismertem...

- Héj Ash ne emészd magad emiatt. Már itt vagyok én, Dani, Steph és Teo akit ma a bátyám jól orrba vágott, de mi nem tartunk téged kívülállónak amiért az apád ilyen.

- Te vagy a legjobb Nika. -ölele meg a csípőm mire a fejemet a vállára hajtottam.

Nyári szünet a négyzeten | ✔Où les histoires vivent. Découvrez maintenant