⊒ A 38-as szektor ⊑

6. Megdöbbentő dolgok

Majdnem minden reggel, tíz órakor ébredek fel. Nekünk kell főznünk, ha enni akarunk, ami úgy néz ki, hogy Héli addig könyörög, amíg én nem készítek valamit. Ő nem szeret főzni. Most jelenleg semmit sem csinál itthon, mert minden nap az új pasijával lóg. Nem meglepő. Néhányszor ugyan elhívnak magukkal kosarazni, de én nemet mondok, mert nem szeretek felesleges harmadik lenni. Ezért hát, a napokat jóformán egyedül töltöm itthon.

A hét végén rászánom magam, gépemmel a nappaliba költözök, és kutatni kezdek az interneten. Anyu a vacsorát főzi, Héli pedig megint randevún van. Először azt sem tudom, hol kezdjem, ezért rákeresek a régi szektorunk weboldalára.

- Mit is keresek? - kérdezem magamtól ironikusan, és végig nézem a menüpontokat - Iskolák, közigazgatás, közlekedés, bla bla bla. Hírek. Ez az!

Átfutom a szememmel, de csak az éppen aktuális történéseket írják le. Kicsit belemélyedek, mert még is csak az otthonom volt, és egy fél óra múlva kapok észhez, messze járok a kutatás témájától. Rákattintok a hírek archívumára, és kikeresem a májusi anyagokat. Pár percen belül meg is találom.

„Börtönbe került a szektor legdurvább adócsalója! A Bíróság 50 év börtönre ítélte Peter O'Connal-t, aki több millió kreditet hallgatott el adóbevallásában, és jogtalanul vett igénybe adókedvezményeket. Az ügy érdekessége, hogy a vádlott nem vett igénybe ügyvédi védelmet, így a szektor képviseletében, Dr. RoseXin ügyvédnő, a bizonyítékok hátterében, szinte akadályok nélkül megnyerte a tárgyalást. A vádlott, börtönbe vonulása előtt, csak ezt nyilatkozta a sajtónak. - Tettem, amit tennem kellett, most jön a kiérdemelt pihenés."

A cikk még taglal néhány bizonyítékot, amiket anyu talált, de összességében nem hosszú. Felkelti az érdeklődésem ennek a férfinak a viselkedése. Miért nem kért magának ügyvédet? A cikk nem említi, hogyan viselkedett a tárgyaláson, ezért anyuhoz fordulok.

- Anyu. Megtaláltam az újság cikket a 279-ben.

- Igen? És mit írnak? Felolvasnád, ha megkérlek?

- Persze. - felolvasom neki, aztán felteszem a kérdést. - Miért nem kért ügyvédet?

- Ez egy jó kérdés. - feleli anyu - Önmagát képviselte, és nem egy hülyével álltunk szemben.

- És, hogyan védekezett?

- Sajnos, ilyen információkat nem mondhatok el, de azt igen, hogy nem nagyon tiltakozott, sőt. Mintha vigyorgott volna, mikor kimondták az ítéletet. Félelmetes volt.

- Igen? - elcsodálkozok ezen. - Úgy tűnik, mintha szándékosan akart volna börtönbe menni. Lehetséges ez? De, miért pont adócsalással? Az túl bonyolult eljárás, nem? Simán megölhetett volna valakit, vagy ellop valamit.

- Jó felvetések. - folytatjuk a párbeszédet - Hetekig kutattam a bizonyítékok után. A végén azt hittem, nem is fogok semmit sem találni. De mondom, nem egy átlagos fickó volt. Esze és megfelelő pénzügyi háttere is volt.

- Tehát, a férfi nem egy átlagos állampolgár. És mi van a megbízóval? Az ki volt?

- Ez is érdekes, mert nem az igazi nevét használta. Annyit árult el, hogy köze van a politikához, ezért joga van ahhoz, hogy álnéven kérjen fel. Nem foglalkoztam ezzel, mert papírja is volt róla.

- Hát, ez az ügy érdekesebb, mint amilyennek elsőre tűnik.

Fellelkesülök, és úgy érzem magam, mint egy detektív, amire anya odajön hozzám, és halkan azt mondja.