⊒ A 38-as szektor ⊑

10. Dupla csavar

Héli szíve megnyugszik. Attól tartott, hogy pont most, amikor felismeri, milyen jó pasi Tj, ő már irántam érdeklődik, és őt teljesen elfejti. Szépen elmesélem neki, hogy adtunk egymásnak kosarat a tetőn, aztán megnyugtatom, hogy még nincs veszve semmi. Biztatom, hogy köszönje meg végre, amit értünk tett, és adjon neki esélyt. Héli rábólint, ezért vidáman megyünk mindketten az iskolába kedden reggel.

Korán érünk az osztályterembe, így még csak néhány kocka srác, Tj és Jeremy vannak ott.

- Sziasztok, jó reggelt! - mondom és Tjre mosolygok.

- Jó reggelt! - köszön Héli, és mielőtt leülne, a kék hajúra néz - Szia, Alen.

- Szia! - dadogja, és azonnal elpirul, ezért a nővéremmel elvigyorodunk.

Utána már nem nézek hátra, de biztos vagyok benne, hogy Tj most virul. Ez volt Héli célja. Ezt röviden le is chateljük, de ekkor sírást hallunk a folyosóról. Felkapjuk a fejünket, és azt látom, hogy Jeremy nagyon mozgolódik a székén, és idegesen ütögeti a padját.

- Den. - lép be az ajtón Cristie és társulata - A te csajod hisztizik odakint, és asszem idetart.

Felnevetnek, és leülnek a helyükre. Jeremy még mindig nem mozdul, de a füle enyhén elvörösödött.

- Jeremy... - esik be a lány az ajtón könnyeket potyogtatva - Ugye, ezt az üzenetet, nem gondoltad komolyan?

- De, igen. - válaszol a fiú röviden, amire a vörös hajú még jobban sírni kezd.

- Miért??? Miért, dobsz engem? Mondd el az igazat!

- Leírtam.

- Nem fogadom el!!! - kiabálja - Egy másik lány van a dologban, igaz?

A szívem hevesen kezd el verni, és nem tudom, hogy az idegességtől vagy a boldogságtól.

- Nem tartozom neked több magyarázattal. - feleli Jeremy nyersen, ami feldühít - Most, menj el légy szíves.

- De én, szeretlek! Nem akarok veled szakítani!

- Sajnálom, de akkor is vége. Menj el!

- NEM!

- Azt kértem, menj el! - áll fel Jeremy a padból, amitől a környezet lefagy, én pedig teljesen ledöbbenek - A te és én, eddig tartott, fogadd el, és keress magadnak egy veled egy szinten lévőt...

Az utolsó mondat tőrszúrás lehet a vörös hajú lánynak, sőt a lányok is el kezdenek nevetni az osztályban. Roxana fogja is magát, és hangos zokogás közepette kirohan a teremből. Megértem az érzését, hiszen engem, hasonlóan dobott a csávó, aki megcsalt. Nem gondolkozok, hanem felállok a helyemről, és Jeremyre nézek.

- Hogy lehettél vele ennyire szívtelen? - csak pislog rám, állom még néhány másodpercig a nézését, aztán a lány után rohanok.

- Roxana!

Kiáltom, majd látom, hogy bekanyarodik a vécébe. Mikor bemegyek hozzá, ő csodálkozva néz rám. Meg akarom vigasztalni, ezért leguggolok hozzá, és átölelem. Nem mondok semmit, de érzem, jól esik neki, amiért valaki most törődik vele. Szerencsémre hamar megnyugszik, rám néz, és azt mondja.

- Kyro, köszönöm, hogy utánam jöttél. Nagyon aranyos tőled, pedig nem is ismersz.

- Ez igaz, de pontosan tudom, most min mész keresztül. - felsegítem a földről - A nővérem mellettem volt, amikor engem dobtak. Ezért, ha szeretnél valakivel beszélgetni, én szívesen meghallgatlak.