⊒ A 38-as szektor ⊑

31. Legfrissebb nyom

Még két hónapom van a semmit tevésre, és olyan lassan telik. Eddig legalább volt edzés, de bajnoksággal, ezzel is vége. Csak az marad, hogy Hélivel eljárunk a parkba kosarazni, mint tavaly. Amikor tudnak, a fiúk is csatlakoznak hozzánk, bár sokat dolgoznak. Hét napból hatot. Milyen munkahely már ez? Anyu sem dolgozik ennyit. Kihasználják, hogy fiatalok, és erősek, a két dilis meg hagyja. De állítólag bőségesen megfizetik őket ezért. Még jó! Csak sajnos, nem sikerül annyit együtt lennünk, mint szeretnénk. Valahogy csak kibírjuk nyár végéig.

Hála az égnek, most már augusztus van, ami egy jó dologgal kezdődik. Átmegyek Jeremyhez a szabad napján, és miután kimutatjuk az ágyában, mennyire hiányzott már a másik, felém fordul, és vigyorogva azt mondja.

- Van egy jó hírem a számodra. - szélesen mosolyog, és ujja hegyével végig simít a meztelen felsőtestemen.

- Mi lenne az? - kérdezem, majd becsukom a szemem, és élvezek minden érintést.

- Már csak két hétig dolgozom. - felkapom a fejem - Az utolsó két hetet lemondtam, hogy még iskola előtt veled lehessek.

- Komolyan? - felülök az ágyban, és le sem tudom írni az örömöt, ami most átjár.

- Igen. Találd ki, mivel szeretnéd eltölteni azt az időt.

Nem felelek, hanem lefeszítem Jeremyt az ágyra a két kezénél fogva, és rámászok. Lassan megcsókolom, aztán a nyakához hajtom a fejem. Átölel, ezért így is maradunk.

- Jobb hírt nem is mondhattál volna. - súgom végül - Tudom, hogy minden nap elmondom, de akkor is nagyon hiányzol.

- Te is hiányzol, és kicsit bűntudatom van...

- Ne legyen! - szakítom félbe - Előre szóltál, hogy dolgozni fogsz.

- Nem a miatt. - kérdőn nézek a szemébe, ezért kicsit elvörösödik - Az elmúlt egy hónapban, mikor találkoztunk, nem vittelek el sehova, és mindig neked kellett átjönnöd. És, amiket akkor csináltam veled...

Felnevetek, hiszen élveztem minden együttlétet vele, de ő folytatja.

- Komolyan mérges vagyok magamra. - elhallgatok - Mindig csak rád másztam, és nem tagadom, hogy nagyon jól éreztem magam, mint most is. De. Nem akarom, azt érezd, csak arra kellesz nekem. - arcomra teszi a tenyerét - Szeretlek, és több időt akarok veled tölteni.

- Jeremy. - megint bele fojtom a szót, és rám is figyel - Tudom, hogy nem csak a szex rabszolgád vagyok. - elmosolyodik - Bevallom, elég magányos vagyok mostanság, ezért minden perc, amiben együtt lehetünk, én is ki akarom használni. A legjobban így tudom kimutatni, hogy szeretlek. - összeölelkezünk - Azt a két hetet pedig, már nagyon várom, és akkor minden időt bepótolunk.

- Én is várom már.

Ennyit pont elég mondanom ahhoz, hogy megnyugodjon. És tényleg komolyan mondtam, minden szót. Egy gyengéd csókolózással folytatjuk a rövid napot, aztán közösen lezuhanyozunk, és így kezdődik a hónapunk.

Tehát két hetet kell még elviselnem egyedül. Ráadásul azt beszéltük meg Jeremyvel, hogy egyáltalán nem találkozunk. Szerintem ezt nem gondoltuk át teljesen, mert még csak két nap telt el, de én már szenvedek a hiányától. Ennyire szerelmes lennék, vagy inkább szex mániás? Mindkettő. Egy dolog jut eszembe, amivel elterelhetem a figyelmem róla, az pedig a kutatás. Szégyellem is magam, mert úgy igazából, már nagyon régen szedtem elő az ügyet. Persze, történt egy két dolog, mint a börtön meglesése, vagy az álmom, de ez nem vitt tovább. Most fogom folytatni.