ROMANTIKUS - SCI-FI
Az emberiség találkozott egy idegen fajjal a zirgonokkal, és békét kötöttek. Fenekestől felfordult minden, mert ideálisabb életkörülmények lettek kialakítva a Földön az idegenek javaslatára, így szektorokra osztották fel az egész...
Itt az űrben fogalmunk sincs, mikor van nappal, és éjszaka, ezért akkor megyünk aludni, amikor mindenki álmosnak érzi magát. Úgy döntöttünk, hogy még a bolygóra érkezés előtt ledőlünk egy kicsit, nem mintha, nem aludtunk volna eleget. Én Jeremy karjaiban persze azonnal elalszom.
Néhány órát aludtam csak, mert amikor kipattan a szemem, Den meg sem mozdul. Mélyen szunyókál, és nagyon aranyos, ahogy a haja össze- visszaáll. Nem akarom felébreszteni, ezért óvatosan átmászok rajta. Kicsit furának érzem a hajó mozgását, pedig tökéletesen működnek a tehetetlenségi csillapítók, amivel nem érzékeljük a mozgást az űrben. Ezt Jeremytől tanultam, de akkor is különös érzésem van. Elhagyom a szobánk, és az emelet felé indulok. A hajó hátsó része, nem csak a kilátónál van abból a törhetetlen, átlátszó anyagból, amit eleinte üvegnek véltem, hanem itt az alsó szinten is olyan. Azért éreztem magam furán, mert kiléptünk a hiper térből. Milliónyi csillag tárul a szemem elé a sötét égbolton. Tátott szájjal figyelem a galaxisokat és a csillag ködöket, úgy sétálok fel lassan a lépcsőn. Mikor felérek, szinte a falhoz tapasztom az arcom, mint egy gyerek, hogy közelebb érezzem magamhoz a kinti világot. Azt hittem a Földnél szebb látvány sosem fog a szemem elé tárulni, de tévedtem. Ez százszor csodálatosabb annál. A földi csillagászok biztos mindent megadnának ezért a látványért!
- Tetszik Kyro?
Majd felsikítok ijedtemben, amikor a Nagykövet ezt kérdezi.
- Bocsánat, hogy megijesztettelek.
- Semmi baj. - veszek egy mély levegőt, és visszafordulok a falhoz - Nagyon tetszik. Ember nem hiszem, hogy láthat ennél szebbet.
- Valóban. - mosolyog - Gyere, mutatok neked mást is.
Szó nélkül követem, és egyenesen a hídra megyünk. A szememet tágra nyitom az előttünk elterülő hatalmas égitesttől.
- Bemutatom, a Zironát.
Az ismeretlen csillagképek között ott világít az óriási, türkizkék világ, és olyan, mintha egy gyöngyszem lenne. Biztosan háromszor akkora mind a Föld, és ennek nem egy, hanem két holdja van. Vagyis úgy néz ki, mintha azok lennének.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Hát ez, csodálatos!
- Már hiányzott ez a látvány. - sóhajt a zirgon.
- Milyen nagy? - kérdezem - Úgy értem a Földhöz képest?
- Négyszer akkora, de nincs rajta olyan sok szárazföld, mint azon.
- Valóban? Akkor hol élnek ilyen sokan? Mert gondolom, sokan vannak, nem?
- A populációnk csak ötven százaléka él a bolygón. A többiek a galaxis más-más pontjain vagy űrhajókban élnek.
Ezen kicsit elgondolkozok, de nincs lehetőségem több kérdést feltenni, mert a többiek is megérkeznek.
