Szöget üt a fejemben Jeremy felvetése, mi szerint a zirgonoknak köze van az ügyemhez. Legalább meg van a következő kutatásom témája. Már csak időt kell találnom rá, mert a heteim nagyon sűrűk. Olyan gyorsan beköszöntött a február, hogy észre sem vettük. Az edzések nehezednek, mert az edző közölte, részt fogunk venni a szektor iskolák közötti bajnokságán, nyáron. Mondjuk, élvezem őket, mert mióta Hélinek Tj a párja, én Briannal gyakorlok. Rajzon és teniszen csak lazulás van, és semmi komoly célkitűzés, ezért ezeknek örülök. Tanulás az van, és már ki tudom használni Victor segítő kezét is, amikor informatikában és fizikában megakadok. Alen is segítene nekem, de olyan jól el vannak a nővéremmel, hogy nem akarok harmadik kerék lenni. Már nem is ülök be velük olyan gyakran iskola után, inkább haza megyek. Két táncóra volt az első óta, és eddig jól megy. Victor kicsit ügyetlen, de jókat nevetek vele, Jeremy ügyes ebben is, de vele csak hallgatunk. Egyszer megkérdezte, mi újság Roxival, amitől megint aggódtam, de azt akarta tudni, hogy barátkozok e vele. Erre igen a válasz, ugyan is együtt ebédelünk péntekenként. Nagyon aranyos lány. Kezdi túl tenni magát a szakításon, aminek én titkokban nagyon örülök, bár még reménykedik. Rajtam kívül anyunak sem volt ideje az üggyel foglalkozni, mert elárasztották az év eleji piti munkák. Muszáj most már kezembe vennem a dolgokat.
Szóval február van, a hó már nem esik folyamatosan, csak néha-néha, de az sem marad meg. Az első hétvége nyugisnak indul, mert anyunak muszáj dolgoznia szombaton, Héli pedig az egész napját Tjvel tölti, mert ma ünneplik, hogy egy hónapja együtt vannak. Én, ennek örömére, hogy egyedül vagyok itthon, elfoglalom a nappalit. Nassolni valót és üdítőt veszek magamhoz, a kis számítógépemet, aztán kényelmesen elhelyezkedve látok munkához.
Zirgonok és az űr. Van egy ilyen óránk. Az előtt, a 279-ben nem nagyon érdekelt a tantárgy, egészen addig, amíg nem volt a baleset és az implantátumom. Most érdekel, de mivel sorban haladunk, a tanár csak a következő óra anyagát adja oda nekünk, és nem az egész éveset. Fél év telt el, és csak az emberi űrutazásánál járunk. Még az a szerencsém, hogy korábban könyvből tanultunk, így előkeresem azt. Két fejezet foglalkozik összesen az idegen fajjal, amiből a következőket tudom meg.
„2902-ben indult útnak a Hope nevű felfedező űrhajó amerikai fenségterületről. Ismeretlen területlen repültek, amikor azonosítatlan tárgyat fedeztek fel maguk előtt, ami nagy sebességgel haladt. Pár óra múlva találkoztak, és a 20 főből álló legénység megijedt a háromszor akkora űrhajó láttán, ami ráadásul olyan anyagokból és olyan technológiával volt felszerelve, amit szintén nem tudtak azonosítani. A kapitány, név szerint Jason L. Barrow, azonnali vörös riadót rendelt el, bár semmi esélyük nem lett volna megnyerni egy ütközetet. Ekkor kaptak egy üzenetet a saját nyelvükön, hogy nincs miért félniük, mert nem ellenségek. Kérték, hogy a kapitány szálljon át a hajójukra, és akkor bemutatkoznak. A legénység lázadt ez ellen, mert csapdát véltek felfedezni, és féltek is, de a bátor ember vállalta az utat. Egyedül átrepült a hajóra, és akkor megismerte a zirgonokat. Részletes leírást írt a naplójában a kinézetükről, és arról, amit megtudott. Évezredek óta léteznek, és járják az űrt, értelmes fajok után kutatva. Korábban, már az 1700-as években felfedezték a bolygónkat, de felismerték, hogy még nem vagyunk készek egy idegen faj elfogadására, ezért távolról követték a fejlődésünket. Mikor érzékelték, hogy olyan hajót építettünk, ami nagyobb távokat is képes megtenni, elindultak otthonukból (helyzete ismeretlen), hogy találkozhassanak velünk. A kapitány tudtára adták, készek segíteni a bolygónk fejlődésében, ha találkozhatnak a vezetőinkkel. Létezésük bizonyítékaként adtak a kapitánynak egy adatcsomagot, amiben a rák ellenszere, a Tejút rendszer teljes térképe van, ezen kívül kapott 1 kilogramm olyan fémet, ami nem található meg a naprendszerben. Barrow kapitány teljesítette a feladatát, és visszatért a földre, ahol mindenről beszámolt. Az akkori vezetők nem akartak hinni a szemüknek. Több hónapnyi tanulmányozás után felismerték a lehetőségeket az idegenekben, és kiküldtek a Hold közelébe egy hajót, rajta egy Nagykövettel és felfegyverzett katonákkal. Első találkozás alkalmával a kapzsi vezetők azt tervezték, hogy elrabolják az idegent a fémért cserébe. Ez a terv nem vált be, ugyanis a zirgonokat nem lehet primitív energia mezővel elfogni. Mai napig sem tudni hogyan, de átsétált a csapdán, és elhagyta az emberek hajóját. Hetekig nem volt semmi hír felőlük, aztán újból üzenetet kaptunk tőlük, miszerint adnak még egy esélyt, ha a vezetők valóban eljönnek a találkozóra. Másodjára nem kockáztattak. Behódoltak, és a világ legfőbb vezetői ott álltak az első idegen faj előtt. Ezen a napon, pontosan 2903. augusztus 30.-án, megköttetett a Zirgon-Tauri Szövetség."
YOU ARE READING
⊒ A 38-as szektor ⊑
Science FictionROMANTIKUS - SCI-FI Az emberiség találkozott egy idegen fajjal a zirgonokkal, és békét kötöttek. Fenekestől felfordult minden, mert ideálisabb életkörülmények lettek kialakítva a Földön az idegenek javaslatára, így szektorokra osztották fel az egész...