Kötődés

12. fejezet

Mivel Halloween hete van, iszonyú a sürgés a suliban. Angliában ezt mi nem verjük valami nagy dobra, itt viszont annál nagyobb szenzáció. Csupán a hét közepénél járunk, a buli pedig majd csak a hétvégén lesz, mégis az iskola minden egyes négyzetcentijét kidekorálták már. Mindenhol mű pókhálók és mű pókok lógnak, néhány megbúvó sarokban meg valami rémisztő bábut rejtettek el. Egész héten másról sem hallok, csak a szombat esti buliról. A focipálya melletti placcon rendezik majd meg. Minden nap legalább egyvalaki biztosan megkérdezi tőlem, hogy minek fogok beöltözni. Habár engem és a bátyámat nem hozza lázba az efféle bugyuta rémisztgetés, azért Julie az egész házat kidekorálta, mondván nem lóghatunk ki mi sem a szomszédságból.  Épp a reggeli müzlimből halászok ki némi mű pókhálót, amikor George leül mellém az asztalhoz.

- Mi újság tücsök? Izgulsz már a randid miatt? – kérdezi idegesítő vigyorral az arcán.

Már bánom, hogy egyáltalán megemlítettem neki a dolgot, mert azóta képtelen békén hagyni. Néhány napja ugyanis Reed felhívott, és közölte velem, hogy el kell mennem vele randizni, hogy ezzel kiengeszteljem, amiért miattam az igazgatóhoz került. Így ma este moziba viszem. A texasi láncfűrészes örökzöld klasszikus horrorfilmet nézzük majd meg. Ennél jobb ötletem nem volt, olyan helyet akartam választani, ahol nem kell attól tartanom, hogy kettesben maradunk. A fiúknak nem szóltam róla, mert tudom, hogy kiakadnának miatta. Amúgy is Bailey és köztem éppen csak helyrejöttek a dolgok, amit nem akarok megint elszúrni. Felesleges is lenne megemlítenem, hiszen az a tervem, hogy elmegyek Reeddel moziba, aztán lekoptatom.

- Ez nem is randi. Csak moziba megyünk - válaszolom George-nak unottan.

- Biztosan remek srác lehet, ha kivívta a figyelmedet. – Hát Reed nem pont a rendes srác mintapéldánya, így inkább lehajtom a fejemet, és csendben maradok. - És szerinted csókolózni is fogtok? – kérdezi George, mire kiköpöm a müzlit a számból. – Csak, mert mint gondviselőd, ebben az esetben fel kell világosítanom téged, milyen következményei lesznek annak, ha illetlenül ér hozzád.

- Azt hittem, elég, ha nem esem teherbe, és békén hagysz – morgom.

- Igaz is. Lehet, hogy hozzá kéne csapnunk azt is, hogy házasság előtt nincs szex. Mert ugye te még nem...

- Állj már le! – röhögve vágom hozzá a szalvétámat.

- A kishúgomat randira hívták. Csak elővigyázatos vagyok. – Beleharap a szendvicsébe, majd vizsgálódva rám néz. - Hogy van a fejed? Nem szoktál szédülni? – vált témát.

- Jól vagyok – mondom, de George továbbra is kételkedve néz rám. –Tényleg!

Hála égnek Julie lép be a konyhába ezzel megszakítva a kínvallatásomat. Eddig a kertben babrálhatott valamit, ugyanis a térde csupa sár.

- Csodás a kertünk, mióta kezelésbe vetted, Drágám – mondja George, majd odalép Julie-hoz, és a derekánál fogva magához húzza, aztán csókolózni kezdenek.

- Menjetek szobára! – zúgolódom. Nyelvet is látok, így gyorsan felkapom a hátizsákom, és fújjozva kiszaladok a házból, miközben George és Julie jókedvűen összenevetnek.

v

Odakintről dudálás hallatszik. Az órámra pillantok, hét óra múlott három perccel. Reed meglepően pontos. Gyorsan nyomok egy puszit George arcára, és elbúcsúzom Julie-tól is, mielőtt valamelyikük felvetné, hogy mutassam be nekik Reedet. Kirohanok a kocsijához, mert tudom, hogy odabentről két árgus szempár figyel minket. Amikor bemászom az autóba, Reed váratlanul megcsókolja a számat, amitől furcsán rossz érzés uralkodik el rajtam, ezért elrántom a fejem. Egy pillanatig zavarodottan néz rám.