51. fejezet

5.9K 295 46
                                    

- Maradj már csendben! – morogja J. J. suttogva. A szemem még csukva van, de érzem, ahogy az ablakon betörő nap sugarai melegítik az arcomat. Csoszogó lábak dobogására ébredek. Halk sutyorgás tölti be a szobát. Morcosan a fejemre húzom a takarót, Kate tutira nyitva hagyta az ajtót, amikor felkelt.

- Boldog Születésnapot! – Az egybehangzó hangos kiáltásra hirtelen felkapom a fejemet, és szinte megugrom rémületemben.

Az összes barátom vigyorogva néz vissza rám, J. J. pedig egy hatalmas, színes cukrokkal és csokival bevont tortát tart a kezében, aminek a teteje tele van rakva színes gyerekzsúrokra emlékeztető gyertyákkal. Ahogy kitörlöm az álmot a szememből és végignézek a szobába zsúfolódott arcokon, látom, hogy itt van mindenki. Nemcsak a legjobb haverjaim, de mindenki, aki velünk jött a nyaralóba. Egyszerre kezdik el énekelni a boldog születésnapot dalt, mire a tenyerembe hajtom a fejemet, és hangosan nevetek. Amikor felnézek, találkozik a tekintetem Lucasszéval, aki szélesen mosolyogva, csillogó kék szemekkel bámul vissza rám. Hitetlenkedve, aprón megrázom a fejemet, majd a tekintetem J. J.-re kúszik, aki torkaszakadtából énekeli a nevemet.

- Gyorsan kívánj valamit, és fújd el a gyertyákat – mondja izgatottan a barátom, és elém tartja a tortát.

Fehér cukormázzal, cikornyás betűkkel ez áll rajta:

Boldog 18. Születésnapot Effie

Meghatódottan nézek fel J. J.-re. Ismét végigfut a tekintetem az arcokon, mindenki csillogó szemekkel, vigyorogva várja, hogy elfújjam a gyertyákat. Hihetetlen, hogy mind azért vannak itt, hogy velem együtt ünnepeljenek. Soha életemben nem volt még ennyi barátom, főleg nem olyanok, akiket érdekelt is, hogy ez a nap különleges legyen a számomra. Érzem, hogy a torkom elszorul. A gombóc egyre csak nő, és az arcom is kimelegszik, ahogy próbálom visszatartani a könnyeimet.

- Gyerünk, Effie, kívánj valamit – mondja J. J. csendesen, és biztatóan biccent, ahogy rám mosolyog.

Szorosan összeszorítom a szememet, veszek egy mély lélegzetet, és elfújom a gyertyákat. Egyetlen dolog jár csak a fejemben, amit kívánhatnék, de azt már megkaptam. Ezért azt kívánom, hogy örökké tartson, hogy Lucas örökké szeressen engem.

- Boldog születésnapot! – kiált fel mindenki egyszerre.

Amikor megérzem az elfújt gyertyák füstjét, lassan nyitom csak ki a szemem. Bárcsak örökké tartana ez a pillanat.

J. J. leteszi a mellettünk lévő éjjeliszekrényre a tortát, és olyan szorosan ölel magához, hogy a szusz is bennem reked.

- Tuti engem kívánt! Ugye, Eff? Engem kívántál! – kurjant fel Campbell, és széttárt karokkal elindul felém. Szerencse, hogy Maryék már kiszállingóztak a zsúfolt szobából, különben ezért is bezsebelhetnék jó néhány rossz pontot tőle. – Most, hogy tizennyolc lettél, már hozzám préselheted a fedetlen cickóidat – folytatja kajánul Campbell, de Lucas elkapja a vállát, és visszarántja, mielőtt átölelhetne. Ekkor eszmélek csak rá, hogy pizsamában, melltartó nélkül ülök a fél focicsapat előtt. Szemérmesen előrevetem a vállaimat, hogy a felsőm ne tapadjon rám, közben Lucas felveszi a köntösömet az ágy végéből, és a hátamra teríti, így gyorsan belebújtatom a karjaimat, és összekötöm a hasamon. Kimászom az ágyból, és hagyom, hogy Scott és Campbell egyszerre megölelgessen.

- Tudom, hogy engem kívántál – suttogja a fülembe Campbell, majd hátracsapja a fejét, és hangosan felröhög.

A vállába bokszolok, és tetetett méreggel elhajtom magamtól. Cassie lép elém, és a barátnőjével Kristine-nel mindketten megölelnek, és még egyszer boldog születésnapot kívánnak. Kate nővéri szeretettel húz magához, aztán hagyja, hogy a focis fiúk sorban megölelgessenek. Lassan mindenki elhagyja a szobát, és már csak a legközelebbi barátaim maradnak velem, és persze Lucas. Szélesen mosolygunk egymásra, ahogy lassan elém lép, és szorosan magához ölel. A karjai körbeölelik a vállamat, ahogy a mellkasához présel. Igaz nem úgy ölel, mint amikor kettesben vagyunk, de így is látom, hogy miközben J. J. magához húzza Cassie-t, ő eltátott szájjal vigyorog rá, amikor rájön, hogy ő és én már mi vagyunk. J. J. megerősítően aprót biccent a fejével, majd megcsókolja Cassie halántékát, és az arcát a fejére hajtja. Lucas pólójába kapaszkodok a derekánál, és közelebb bújok hozzá. Érzem a leheletét a fülem mellett.

KötődésWhere stories live. Discover now