☁Tizenegyedik rész☁

503 64 5
                                    


~Jungkook szemszöge~

A születésnapom óta több mint egy hónap telt el. Az iskola, és a sok tanulás már kezdetét vette, aminek hogy őszinte legyek, nem igazán örülök. Tae mellett ülök, de vannak órák amikor Jimin mellett döntök, hiszen még is csak a párom. Ekkor Tae mindig bedurcizik, és valljuk be ilyenkor hihetetlenül cuki tud lenni, és valamiért tetszik, hogy féltékeny. Taehyung ma is egész nap durcizott, és hozzám sem szólt.
Az ágyamban fekszek és várom, hogy Tae  végezzen a fürdéssel. Az ajtó irányába fordulok az egész testemmel, és úgy pihenek tovább.
Tae belép a szobába, egy szál alsónadrágban, és enyhén vizes hajjal. Tekintetemet végig vezetem egész testén, ami egyszerűen hibátlan. Ő tettemet teljesen figyelmen kívül hagyja, és úgy csinál mintha itt sem lennék. Érdekes módon, az elmúlt hetekben most először nem mellém bújik be, hanem a saját ágyához sétál, és nekem hátat fordítva fekszik le aludni.
Körülbelül egy órája bámulhatom a plafont, mert nem tudok elaludni nélküle. Kell védelmező ölelése, szeretném érezni teste melegét, és férfias illatát. Felülök, ágyához sétálok, és rajta átmászva próbálom befészkelni magam, a falhoz közelebbi részhez, mivel mindig én alszok belül.
Miután sikerült kényelembe helyezni magam, hozzá bújok, mellkasába fúrom fejemet, és amennyire csak tudok hozzá simulok, és úgy ölelem át derekát. Felpillantok rá, és ekkor meg látom, hogy nyitva van a szeme. Szorosabban megölelem, így utalva arra, várom, hogy ő is ezt tegye, de semmit sem csinál.
- Tae, kérlek ne csináld. - Suttogva szólalok meg, majd fejemet még jobban mellkasába fúrom.
- Nem csinálok semmit - unott hangon válaszol, amitől sírni volna kedvem, mert ok nélkül haragszik rám.
- Épp ez a baj Tae. Miért csinálod már megint ezt? Nem veszed észre, hogy ez sem neked sem nekem nem jó? Komolyan kérdezem miért csinálod ezt? - Még mindig halkan beszélek, de már nem suttogok. Hangom egyszer-egyszer elcsuklik, elkezdek könnyezni, sírásomat próbálom vissza fogni, de szinte lehetetlen.
- Mert szeretlek - hangjából lehet hallani, mintha el lenne keseredve.
- Én is szeretlek Tae, tudod nagyon jól, de akkor sem értem miért csinálod ezt.
- Csak még nem törődtem bele, hogy van már nálam fontosabb személy az életedben.
- Ez butaság Tae - megsimítom oldalát, majd folytatom - Ha Jiminre gondolsz, igen ő a szerelmem, de Tae, ő csak egy éve van nekem, és fontos számomra. De veled nőttem fel Tae, akkor is te voltál a legfontosabb, és ez ennyi idő után sem változott meg. - Mélyen szemeibe nézek, és halványan elmosolyodok. Oldaláról közben hátára térek át és ott simogatom. Tae mos olyan, mint egy szeretet hiányos kisfiú. - Aludjunk Tae. Jó éjt, szeretlek. - Arcához hajolok, és egy puszit nyomok rá.
- Én is szeretlek Nyuszim. - Szavaitól kiráz a hideg, ami nem tudom miért van.
Megfordulok, így már neki háttal fekszek. Teljesen a falhoz húzódok, hogy kényelmesen elférjen, közelebb jön, és teljesen hozzám simul, kezemet megfogja, és ujjainkat összekulcsolja.
- Nyuszim, vedd le a pólódat. - Suttogja fülembe azon a mély hangján, ezért ismét kiráz a hideg, de most valami mást is érzek, amit eddig még soha. Nem csinálok semmit, ezért ő megunja a várakozást, felül, engem is felültet, de még mindig háttal vagyok neki. Pólóm alját megfogva veszi le rólam, majd az ágy végébe dobja. Hátamhoz simul, átölel hátulról, és egy puszit ad fülem mögé. Hasamra teszi kezét, és kockáimat simogatja, miközben fejét vállamon pihenteti. Szívem a megszokottnál hevesebben kezd verni, amin én is eléggé meglepődök.
- Feküdjünk le Nyuszim, holnap álmos leszel ha nem pihensz. - Hajamba puszil, lefekszik, és én is ezt teszem. Hasamra teszi kezét, és ott kezd el simogatni. Keze egyre lejjebb halad, de a nadrágom pereménél megáll, ott is hagyja kezét, és már csak ott simogat. Szinte minden második simításánál megremeg a testem, amin ő csak kuncog. Hagyom hogy alhasamat simogassa,
és így várom, hogy elaludjak.

~Taehyung szemszöge~

A kanapén fekszek, rajtam pedig Jungkookie, akit elnyomott az álom. A TV-ben keresek valami normális műsort, filmet, de semmit sem találok ezért inkább vissza kapcsolok egy zene csatornára, lecsukom szemem és úgy élvezem a mostani helyzetünket, ami számomra tökéletes. Tegnap este nagyon vissza kellett magamat fognom, hogy ne csináljak vele semmit. Ezt az idilli pillanatot Jungkook telefonjának csörgése zavarja meg, a képernyőre nézek, és látom, hogy Jimin hívja. A zajra felkel, felül lovagló ülésbe velem szemben, majd felveszi a telefont. 
- Mondjad szerelmem - szólt bele a telefonba, közben kezét hasamra tette, és úgy támaszkodott meg. Őszintén szólva eléggé tetszik, hogy így ül rajtam. Kezemet izmos combjára teszem, és ott pihentetem tovább. Ujját megmozdítja, rákapom tekintetem, mire csak elmosolyodik, és elkezdi simogatni hasamat. Végig nézek rajta és egy kicsit elidőzök fedetlen kockáin, hiszen gyönyörű teste van.
- Rendben, akkor négykor. Szia szeretlek. - majd telefonját az asztalra dobja, és vissza rám dől. Kezét hajamba vezeti, én pedig fedetlen hátát simogatom.
- Miért hívott? - Kérdezem halkan, mire egy kicsit megmoccan, és feljebb tolja magát, így feje pont az enyém mellett van.
- Csak találkozni szeretne. Nincs kedved velünk jönni? - Kérdezi csillogó szemekkel, és újból felül, ugyan úgy mint amikor telefonált. Kérdésének megörültem, de ha nem kérdezte volna akkor is elmennék, mert nem akarom, hogy anélkül legyen vele kettesben, hogy én nem tudom, hogy biztonságban van-e.
- Megyek, úgy is unatkoznék itthon egyedül. - Megvonom vállam, de belül örömtáncot járok, mert nem kell aggódnom, hogy történik valami.
- Akkor öltözz át, mert koszos a pólód, én pedig felveszek valamit. - Kimászik ölemből, és a szobánkba megy, utána megyek, és meglátom, hogy az én szekrényemben turkál.
- Mit csinálsz? - Mellé lépek, és felnevetek. - Nézd, vedd fel ezt. - Kiveszek egy hosszított szürke pulóvert, és kezébe nyomom. Felkapja azt, de a fekete nadrágját nem váltja át, csak felveszi cipőjét. Én egy sima fekete bő pulcsit kapok magamra, majd én is felveszek egy cipőt. Kookie a fürdőben van, és készülődik. Leülök a kanapéra, elmosolyodok, ahogy belegondolok, hogy mi lesz Jimin reakciója, amikor meglátja hogy Kookie nem egyedül van. Az előbb említett személy épp most lép ki a fürdőből. Végig mérem, rámosolygok.
- Mivan? - kérdezi ugyan úgy mosolyogva elém áll.
- Jól nézel ki - rákacsintok, ő csak mosolyogva megforgatja szemeit, konyhába megy és tölt magának vizet.
- Lassan indulunk jó?
- Felőlem most is indulatunk. - Oda lépek hozzá és összeborzolom haját.
-  Ne már Taehyung, most csináltam meg. - Duzzogva tolja el kezemet, én pedig zsebre teszem. Mikor az ajtóhoz érek, Kookie kihúzza kezemet a zsebemből, majd összekulcsolja ujjainkat. Egész úton így megyünk, de csak akkor engedi el amikor meglátjuk a nekünk háttal álló Jimint. Pont akkor fordul meg és meglát engem, gonoszan elmosolyodok, ő pedig csak ledermedve néz engem, Jungkookot teljesen figyelmen kívül hagyva.

Secret Place🌈TaekookWhere stories live. Discover now