Secret Place🌈Taekook

☁Tizenharmadik rész☁

(Fanart: @nonconman)

♡

Taehyung szemszöge~

A mai napom nem indult valami fényesen.

Először is, az éjjel nem aludtam, mert folyton a tegnap történteken járt az eszem, az pedig nem segített a helyzeten egy kicsit sem, hogy Jungkook ugyan úgy tegnap este is hozzám bújva aludt el, ami persze nem zavart, de mégis.

Másodszor pedig, a szobánkban halálra untam magam, amit el is mondtam Jungkooknak, és ő úgy gondolta, hogy akkor jó ötlet lenne áthívni hozzánk Jimint. (Amire persze nem volt szívem nemet mondani, mert túlságosan is izgatottnak tűnt.)

Jimin, meglepően (vagy inkább kevésbé) Yoongit is magával hozta, így négyen lettünk.

Most is a nappaliban ülünk a szőnyegen, Velem szemben a három fiú.

Jungkook feje Jimin ölében van, viszont Jimin túlságosan is elfoglalt a mellette ülő Yoongival szelfiket készíteni.

Rosszallóan megrázom a fejemet, majd Jungkookra nézek.

A fiú a plafont bámulja, arckifejezése feltűnően unott, valószínűleg cseppet sem feldobódva a tudattól, hogy barátja már megint figyelmen kívül hagyja.

Lábamat kinyújtva aprót belébökök, mire ő rám emeli tekintetét.

Halványan rámosolygok, majd megpaskolom combjaimat, hogy hajtsa fejét az én ölembe.

Erre  ő csak mosolyogva feltápászkodik (Jimin még csak észre sem veszi), majd ide érve hozzám lehajtja fejét az ölembe.

Egy ideig nem mondunk semmit, csak bámulunk ki a fejünkből, amíg Yoongiék folyamatosan nevetgélnek.

Valószínűleg egy viccesre sikeredett kép után mindketten túlságosan is hangosan elkezdenek nevetni, Jimin már szinte a könnyeit törölgeti, majd Yoongi vállába fúrva a fejét próbálja a nevetést befejezni, Yoongi pedig fejét hátravetve nevet ugyan úgy, majd kezét Jimin fejére teszi.

És ekkor  lesz elegem.

- Yoongi - szólalok fel, a tervezettnél talán erélyesebben. - Eljönnél velem a konyhába egy percre, kérlek?

A két fiú erre abbahagyja a nevetést, majd Yoongi értetlenkedve néz rám.

- Miért?

- Csak gyere - forgatom meg szemeimet, majd óvatosan eltolom Jungkook fejét az ölemből, felállok, és a konyha felé indulok.

A konyhába érve megfordulok, majd a pultnak támaszkodva nézem ahogyan Yoongi is besétál.

- Csukd be - biccentek az ajtó felé, mire ő felvont szemöldökkel, de becsukja maga után az ajtót.

- Mit aka-

- Mi van köztetek Jiminnel? - Vágok szavába, egyből a közepébe csapva, miközben szúrós szemekkel méregetem őt.

Yoongi szóra nyitja száját, újra és újra, de torkán egy hang sem jön ki, csak tágra nyílt szemekkel pislog rám.

- Nem értem miről be-

- Ugyan már Yoongi, ne próbálj hülyének nézni, a vak is látja hogy van valami köztetek. - Szakítom félbe újra, s megcsóválom fejemet, majd sóhajtok egyet.

Yoongi erre egy kicsit mintha ideges lenne, felnevet egyet, majd keresztbe fonja maga előtt karjait.

- És ezt te mégis honnan veszed? Nézd, attól még, hogy tetszik nekem Jimin, ez nem jelenti azt, hogy már járunk is, és nem lehetünk egyszerű barátok. Barátja van, emlékszel? És ha jól emlékszem azt is elmondtam, hogy nem próbálok majd rámozdulni. - Néz rám mérgesen.