Secret Place🌈Taekook

☁Tizenkettedik rész☁

Sziasztok!^^ Először is, szeretném megköszönni nektek az 1000 megtekintést, ez rengeteget jelent számomra! :3 💖 És még köszönöm szépen a több mint 200 csillagot is, és a kommenteket, hiszen azok mindig nagyon jól esnek, szóval ne féljetek kommentelni😉 Mindezért ma (igaz kicsit későn) de egy hosszabb résszel jöttem nektek, remélem tetszeni fog majd nektek!💖 💖 
(fanart: @nonconman)

♡

~Taehyung szemszöge~

- Szia Jimin - rámosolygok, de Jungkook nem veszi észre, hogy nem azért mosolygok, mert barátságos akarok lenni, hanem mert jól tudom, hogy Kookiet randizni hívta el, de ő csak egy találkozásnak vette. Látom Jimin tekintetében a dühöt, amin őszintén nagyon jól szórakozom.

Jungkook odalép hozzá, és köszönés képpen megcsókolja, amitől egyből elszáll a jó kedvem. Idegesen kezdem el rágcsálni alsó ajkamat, majd amikor a szemem sarkából rájuk nézek, látom, hogy egy pillanatra Jimin résnyire kinyitja szemeit, s rám néz. Igen, pontosan rám, és esküdni mernék, hogy a törpének még volt mersze mosolyogni is.

A számomra örökké tartó csók után végre el is tudunk indulni, ámde még mindig fogalmam sincs hogy hová megyünk.

- Hová is megyünk? - Kérdezem feléjük fordulva, de teljesen el vannak veszve a maguk kis világukban, ahogyan egymásra mosolyognak és ujjaikat összekulcsolva sétálnak a hosszú folyosón, így egyikük sem válaszol.

Megforgatom szemeimet, majd a középen sétáló Jungkook keze után nyúlok, s megfogom azt.

Ártatlanul rámosolygok, amire ő csak nagyokat pislog rám, de végül ő is elmosolyodik, majd szorít egyet kezemen.

- Szóval - köszörülöm meg torkom - hová is megyünk? - Kérdezem tőlük újra, de őszintén, igazából csak Jungkooktól kérdeztem.

- Először is hallottuk - Dünnyögi Jimin az orra alatt, de nem túl halkan, így én is és Jungkook is meghalljuk.

- Mi? Miről van szó? - Néz ránk felváltva, teljesen lemaradva.

- Semmi - rázza meg mosolyogva fejét Jimin, majd egy puszit nyom Kookie arcára.

Erre én csak összeráncolt szemöldökkel meredek rájuk, majd közelebb hajolva Kookiehoz én is megpuszilom.

Jungkook erre megtorpan, majd ránk néz.

- Mi van veletek?

Válaszul mindketten csak elmotyogunk egy "semmi"-t, aminek ő persze nem dől be. Sóhajt egyet, majd mindkettőnk kezét elengedi.

- Ha ott is ezt fogjátok csinálni, akkor egyedül fogok haza menni. - Puffog, majd újra elindul fogalmam sincs milyen helyszín felé. Mintha olvasna gondolataimban, hirtelen hátra fordul, majd megszólal:

- Egy kicsit távoli tópartra megyünk a belvárosba. Ugh, tudunk menni - gondolkozik el egy pillanatra, majd csillogó szemekkel újra felnéz - tudunk menni csónakázni, etethetünk kacsákat, és ó, tuti lesz majd fagyi is! - Sorolja fel aranyosan ujjain számolva a lehetőségeket, majd szélesen elmosolyodik, ezzel kivillantva édes nyuszi fogait.

- Jól hangzik, Nyuszim - Nézek rá én is szélesen mosolyogva, majd ezután nem sokkal, amikor Jungkook az úttal ismét szembe fordul, egy apró bökést érzek jobb vállamon.

- Nyuszim? - Kérdezi tekintetét rám szegezve Jimin, szemeiből teljes meglepődöttség árad, amin nehéz nem nevetnem.

Ajkamba harapva megpróbálom elrejteni büszke mosolyom, majd válaszolok: