Secret Place🌈Taekook

☁Kilencedik rész☁

~Jungkook szemszöge~

Kezemet lábán pihentetem, amit egyszer-egyszer meg is simitok, de próbálom, úgy csinálni, hogy ő ne vegye észre. Már régóta megette mindenki az adagját, de még egy kicsit itt maradtunk beszélgetni. A témának szinte semmi értelme, ezért nem is figyelek oda, csak azon jár az eszem, hogy miért is simogatom most én Taehyung lábát? Végül is úgy sem érti félre, ha egyáltalán észre veszi, mivel régen is ilyen voltam, és ismer eléggé ahhoz, hogy tudja, nem kell ezt félre érteni. Ránézek, és rezzenéstelen arccal ül, de teste néha megremeg.
- Kookie - lengeti előttem kezét Yoongi. Eléggé elkalandoztam kis világomban, ami most éppen Tae körül forgott. Mindenki feláll, így én is ezt teszem, kisétálunk az ajtón, viszont fogalmam sincs, hogy most merre tartunk, és mit fogunk csinálni.
- Tae, hova is megyünk?
- Haza megyünk, mert holnap korán kell kelnünk, mivel év nyitó. - Mondandója végén felnevet, majd karjával átkarolja vállamat, és így sétálunk tovább. Jimin Yoongival beszélget valamiről, de lövésem sincs, hogy miről, mivel elöttünk sétálnak, és elég halkan beszélnek, így még kihallgatni sem tudom őket. Felsem tűnt de már "haza" is értünk. Ennyire elkalandoztam volna, megint? Nagyon úgy tűnik, mivel az utat körülbelül két percnek éreztem, miközben legalább fél óra gyalog, mi pedig gyalogoltunk, mivel már semmi pénzünk nem volt busz jegyre. Belépünk a bejáraton, és Jiminéktől elköszönünk, mert nekik a földszinten van a szobájuk, míg a mi szobánk az első emeleten található. Jimintől egy elég szenvedélyes, és egy elég hosszan tartó csókkal búcsúzok el, Yoongitól meg csak egy ököl összekoccintással. Tae a csókunkat csak egy szemforgatással reagálja le. Felmegyünk szobánkba, és egyből az ágyamba fekszek, elég fárasztó napom volt, főleg ettől a két féltékenykedős idiótától, de én szeretem ezt a két idiótát, mindennél jobban.
- Nekem most el kell mennem Kookie, majd jövök körülbelül egy óra múlva már itt leszek, sietek vissza hozzád. - Lép be Taehyung a szobába, mondandóját letudja, majd odasétál ágyamhoz, egy puszit nyom arcomra, megfordul, és már semmit sem szól, csak kisétál a szobából. A következő amit érzékelek az a bejárati ajtónk hangos csapódása. Ez még is mi volt? Hova mehet ilyen sietősen? És miért nem szólt reggel, hogy ma dolga lesz, és "itthon" hagy egyedül? Felhívom Jimint, hogy van-e kedve átjönni addig. Telfonomat (almás Nokia😂) kikapom zsebemből, és Jimint tárcsázom.
- Szerelmem, nincs kedved átjönni? Tae egyedül itthon hagyott, mert van valami dolga, és eléggé unatkozok.
- Most nem jó, dolgom van. Ne haragudj, nagyon szeretlek. - És rámcsapja a telfont. Mi van most, hogy hirtelen mindenkinek dolga lett? Inkább nem foglalkozok velük, egy nagyot sóhajtok, felállok ágyamról, és a konyhába sétálok.
- Addig készítek valami vacsorát. - Mondom magamnak, tettemen én is kicsit értetlenkedek, mert magamban beszéltem, ami egy kicsit abszúrd szerintem.

~Taehyung szemszöge~
Jiminnel és Yoongival megbeszéltük, hogy gyorsan összeülünk megbeszélni a holnapiakat, mivel Kookienak születésnapja lesz. Pont leültünk Jiminék szobájába, amikor megcsörren egy telefon, amelynek Jimin a tulajdonosa. Felveszi, hangokat hallok, de nem tudom kinek a hangja, és hogy mit mond, vár egy kicsit, majd beleszól.
- Most nem jó, dolgom van. Ne haragudj, nagyon szeretlek. - Gyorsan zárja le a hívást, és ekkor jövök rá, hogy Jungkook hívta.
- Kookie volt az? - bólint egyet - Miért hívott, mit akart? - Kiváncsiskodva kérdezek rá, mert tényleg érdekel.
- Azt akarta, hogy menjek át hozzá, mert egyedül hagytad, és unatkozik. Na, de hova vigyük el? - Kérdez, és egyből a lényegre tér.
- Bowlingozni - röviden válaszolok, mivel eléggé ideges vagyok megint. Ott hagyom egy rövid időre, az ő érdekében, amit nem tud, és egyből átakarja, hívni Jimint, anélkül, hogy engem megkérdezne. Mikor hazaérnék kérdőre vonnám, de nem tehetem, mert akkor elrontanám a meglepetést. - Holnap reggel gyertek át, ilyen hét körül, mert nyolckor kezdődik az évzáró, és évzáró után megyünk ünnepelni. Amikor felkel akkor felköszöntjük, utána pedig megyünk bowlingozni. - Egyedül tervezem el az egészet, ők pedig nem ellenkeznek, mert máshogy nem is lehet megoldani ezt az egészet.
- Tae, majd keltsd fel te jó? - Jimin szólít meg, én pedig csak bólintok egyet. Miután minden egyes részletet megbeszéltünk, vissza megyek a mi kis lakásunkhoz, ahol sötétség fogad, egy lámpa sem ég már, a TV is ki van kapcsolva. Felkapcsolom a lámpát, és négy meleg szendvics fogad az asztalon, amin elkell, hogy mosolyodjak, mert gondolt rám. Tudom, hogy ezt nekem csinálta, mivel az ő tányérja a mosogatóban van. Most minden haragom elszállt, ettől az apró gesztusától, igen ennyivel boldoggá tud tenni. A konyha lámpát direkt égve hagyom, mert pont bevilágít egy kicsit a hálószobánkba. Besétálok a szobába, hogy megnézhessem Jungkookiet. Az ágyához sétálok, de nincs ott, ekkor rápillantok az én ágyamra, amiben békésen alszik. Jobban kinyitom az ajtót, hogy több fény jöjjön be, mert látni szeretném. Mostmár tisztán látom őt. Háttal fekszik nekem, haja kissé vizes, mert nem szárította meg hajmosás után, és egy szál alsónadrágban van. És az egyik pólómat viseli, amit először fel sem fogok. Ez az egyetlen bézs színű pólóm, és egyben ez a kedvencem is. Még elszaladok, és lefürdök, ami csupán egy órámba telik. Felveszek egy tiszta alsónadrágot, és semmi mást, mert meleg van. Befekszek Kookie mellé az ágyba, hajába puszilok, hátulról átölelem, és ujjainkat összekulcsolom. Eszembe jutnak az előző este történtek, amikor összeértek ajkaink, újra érzem azt a bizsergerő érzést, amit akkor is. Megkért, hogy vegyük úgy, mintha meg sem történt volna, ezért nem hozom fel neki. Fészkelődni kezd, és megszorítja kezemet, majd egy puszit ad rá.
- Jó éjt Tae - alig érthetően beszél, már biztos álmos, és fáradt.
- Neked is Kookie - hajába puszilok, teljesen hozzá simulok hátulról, és megérzem teste melegét, ami kellemes érzéssel tölt el. Újra szorít egyet kezemen, és kicsit hátra tolja magát, így mégközelebb kerülve hozzám.
- Szeretlek - suttogja, de én még is megértem.
- Én is szeretlek Kookie, de most már aludj, mert holnap korán kelünk. Elengedem kezét, és kockás hasára teszem kezemet, ahol elkezdem simogatni pólón keresztűl, amitől kirázza a hideg, és kuncog egyet. - Shh, aludj Kookie, mert fáradt leszel. - kezemmel áttérek oldalára, pólója alá nyúlok és, úgy cirogatom tovább. A póló aljához nyúlok, felfelé kezdem húzni, és ő egyből megért mit szeretnék, felül, leveszi magáról a pólót, az ágy végébe dobja, és vissza fekszik mellém. Most még jobban meleg bőrét, ahogy hátát hasamhoz préseli, így minden kis rést megszüntetve köztünk. Kezemért nyúl, kockáin feszülő bőrre teszi azt, és mozgatni kezdi, így utalva arra, hogy simogassam, amit egy pár másodperc után magamtól teljesítek is. Kezdek álmos lenni, de addig csinálom neki, míg el nem alszok, mert tudom, jól esik neki. Rá kell jöjjek, hogy mióta újra találkoztunk az életem megváltozott, és arra is rá kell jöjjek, hogy napról-napra fontosabb, és napról-napra egyre jobban szeretem.