Secret Place🌈Taekook

☁️Huszonötödik rész☁️

Sajnálom hogy ennyit késtem a résszel, és mostantól minden szombaton új részt hozok. Tudom eléggé összecsapott, de azért remélem tetszeni fog.❤️

~Taehyung szemszöge~

Egyre több pletykát hallok Yugyeomról és Jeonggukról. Folyton csak azt mondogatom magamnak hogy „Vissza kell szerezned!". De mit teszek annak érdekében hogy újra velem legyen? Őszintén, semmit. Nem merek lépni, ha ő velem szeretne lenne már cselekedett volna, de nem tesz semmit csak bámul. Számtalanszor érzem magamon tekintetét. Zavar, de jól esik. Zavar, mert nem bámuljon ha nem érdeklem. Olyan jól érzi magát Yugyeommal, folyamatosan ez jár az eszemben. Yoongi elhívott ma inni, nincs sok kedvem menni, de inkább vele lógok, nem szeretnék egyedül lenni. Hobi és Jimin is jön.
Kikelek az ágyamból és felveszek egy kényelmes ruhába.
Egyáltalan mi értelme felkelnem? Nem csinálok szinte egésznap semmit csak gondolkozok, tv-zek , vagy Jiminékkel vagyok ha átjönnek, és persze tanulok. Mindent egyedül, segítség nélkül kell megtanulni. Hogy a fenébe tudnék odafigyelni, ha egész órán engem bámul, vagy hangosan nevetgél Yugyeommal. És amikor talalákozik tekintetünk, az egész arcom átveszi a piros árnyalatot, és ez nagyon ciki számomra. De ő csak mosolyog, vagy halkan nevet. Szerintem egyáltalán nem vicces hogy zavarba hoz.
Mint mindennapom, ez a szombat is a hülye gondolataimmal, és kérdéseimmel kezdődik. Nagyon jó, mondhatom. A rajz órás eset óta egyszer volt szerencsém vele "együtt lenni" az is az öltözőben volt. Testnevelés óra vége volt és ketten maradtunk, a végére. Végig éreztem magamon tekintetét miközben öltöztem. Kellemetlen volt, főleg hogy már semmi közünk nincs egymáshoz. Sajnos semmi.
Csak egyben reménykedek, hogy nem jön a mai estére, hisz Yoongi mondta hogy nem csak mi leszünk.
Nehéz nélküle, igaz már nem ugyan olyan lenne, és már nem is emlékszek milyen volt vele, de tudom hogy nem lennék ennyire feszűlt ha magam mellett tudnám. Mi okom van érte aggódni? Igazándiból semmi okom nincs rá, mintha idegenek lennék, két idegen akiket szoros szálak kapcsolnak össze. Megkönnyebbülnék ha tudnám nem csinál rosszat, nem tesz kárt magában. Kétlem hogy boldogabbá tudnám tenni, de egy biztos...én több szeretet tudnék neki adni. Mint haverja, barátja, legjobb barátja, szerelme. Minden módon több szeretet adnék neki. Az életem szinte értelmetlen nélküle.

Miután megvacsoráztam gyorsan elkészültem, hogy mehessek át Yoongihoz. Felvettem egy sima fekete farmert es egy szürke pulcsit. Minek öltözzek ki? Csak a heverokkal iszogatok, szerintem én még inni sem fogok. Nem szeretek inni, félek hogy túlzásba viszem és kiütöm magam. Jobb józanon jól érezni magam mint részegen.
Telefonomat felkaptam és zsebre raktam, majd elindultam Yoongi kisebb lakásához.   Út közben összefutottam Yugyeommal aki kedvesen köszönt nekem, én is így tettem, viszont én bunkó hangnemben köszöntem. Tényleg nincs bajom a sráccal, ha nem Gukkieval lennének legjobb barátok,-vagy akár szerelmesek-akkor biztos barátkoznék a fiúval, hisz tényleg aranyos. Látja hogy mindig bunkón beszélek vele, és csúnyán nézek rá mikor Gukkal van, ettől függetlenül mosolyogva köszön amikor elsétál mellettem a folyosón.
Mikor Yoongi lakásához érek kopogás nelkül rontok be az ajtón. Kik ezek az emberek? Látom hogy itt van Hoseok, Yoongi és Jimin de a többiek kik?
-Sziasztok- biccentek egyet fejemmel, majd helyet foglalok a kanapé ami még üresen helyezkedik el a szoba sarkában.
A többiek az asztal köré ülnek a földre.
Yoongi bármi köszönés  nélkül nyom egy poharat a kezembe, amit én egyből vissza is adok neki, mint már mondtam nem szeretnék inni.
-Köszi Yoongi, de még nem kell.- megforgatja szemeit, majd vállát megvonva húzza le az alkhollal teli poharat.
Végig csöndben ülök az asztalnál, és egy kortyot se iszok. Nincs szükségem rá, mert nem fogok azért inni hogy most pár órán keresztül jól érezzem magam, aztán holnap egésznap szenvedjek.
Egy újabb csapat jön be az ajtón. Ijedten vizsgálom az újonnan érkezett embereket és ismerős arcokat keresek, és van "szerencsém" találni. Mi a farancért kell itt lennie Yugyeomnak? És ami még fontosabb Jeongguknak miért kell itt lennie?
Nagy szemekkel nézek rájuk, és gyorsan felállok hogy minél hamarabb elhúzhassam a csíkot. Bemegyek a konyhába és egy nevetgélő társaság mögé állok be, hisz úgy gondoltam itt csak nem keres. Yoongi és Jimin, főleg Hoseok tudja jól mi a helyzet erre ide hívják nyugodt lelkiismerettel. Igaz barátaim vannak. Kezdem azt érezni hogy szándekosan hívják el mindenhova.
Haza kell mennem, nem fogom nézni ahogy elszórakoznak ketten úgy hogy közben engem fogyelembe sem vesz.
Vissza kimgyek a nappaliba és újra egy nagyobb csapatban próbálok elvegyülni, amikor valaki hátulról átölel. A szívem hevesen kezd dobogni, a félelmtől, ijedségtől, és az ismerős illattól.
–Eressz el!–próbálok szabadulni, de erősebb nálam.
–Tae, nyugi csak én vagyok, Gukkie.