Secret Place🌈Taekook

☁Hetedik rész☁

Fanart: @NONCONMAN

♡

,,A laptopomon elindítok egy filmet. Karomat elhúzza mellőlem, felemeli, mellkasomra hajtja fejét, kezemet pedig hátához teszi, így nézzük tovább az elég unalmas filmet.  A film felénél járhatunk, amikor észre veszem egyenletes szuszogását, ezért a filmet félbe hagyva, kikapcsolom gépemet, és a mellettem lévő éjjeli szekrényre teszem azt.Felkelt.  Felé fordulok, és hátát kezdem simogatni. Oda hajolok arcához, hogy puszit adjak rá, de Ő is pont puszit akart adni, így ajkaink véletlen összeértek."

~Jungkook szemszöge~

Gyorsan elkapom fejemet, és ő is eltol magától vállamnál fogva.

– T-Tae ez... – akadok meg egy kicsit, majd folytatom – ez meg sem történt, ennek nem lett volna szabad így lennie, vegyük úgy, hogy nem történt meg. – Mondom félénken, de komolyan, mert ez tényleg történhetett volna meg. Ő csak tarkómra fog, és fejemet mellkasára hajtja. Hallom szívének heves dobogását, amit meg is értek, hiszen összeért a szánk.

– Ne haragudj – suttogja, mintha lenne itt más is. Nem haragszok rá. Miért is kéne haragudnom? Nem szándékosan tette, és amúgy is én voltam a hibás, mert hirtelen felemeltem fejemet, miközben éreztem, hogy hajol felém. Szorosan megölelem, és magamhoz húzom amennyire csak tudom, ezzel jelezve neki, hogy nem haragszok, és semmi nagyobb baj sincs. Valami bizsergető érzést érzek, amit nem tudok mire vélni, hiszen nem szeretem úgy, azt hiszem. Nem, nem szeretem úgy, mivel ő sem. És különben is van párom, Jimin. De itt van Tae, aki most ujjait fekete tincseim közé vezeti, és elkezdi simogatni fejemet. Beszívom férfias illatát, majd magam felé húzom, hogy ne a hátán feküdjön, mert nem ez a legkényelmesebb alvási póz. Ugyan úgy egy helyben marad, ezért még egyszer meghúzom, de nem érti mit szeretnék ezekkel a mozdulatokkal elérni.

– Fordulj már felém. – Kuncogok egyet a mondatom végén. Szó nélkül velem szembe fordul, átöleli derekamat, és hozzám simul, nem ellenkezek, inkább nyakhajlatába fúrom fejemet. Elkezdi simogatni derekamat, tettétől ismét valami furát érzek, amit ismét nem értek, hogy miért. Törzsére teszem kezemet, és meg próbálom közelebb húzni, de ennél jobban nem tudom.

– Tae, fázok. – Szólok neki halkan, de tudom hogy nem alszik, hiszen még mindig derekamat simogatja. Akármennyire is meleg a teste, fázok. Felül, és az ágy végében lévő takaróért nyúl.

– Tessék, itt a takaróm. – Rám teríti, majd ásít egy nagyot.

– Köszönöm Tae – vissza fekszik mellém, ismét átölel, de a köztünk lévő takarótól mintha nem tudna kényelmesen feküdni, és átölelni. – Tae, bebújsz mellém? – még mindig halkan beszélek, Nem szól semmit, csak a hozzá közelebb lévő oldalát felemeli, magára teríti, és hozzám simul egész testével. Megérzem teste melegét, amitől kiráz a hideg, és meg is remegek egy kicsit. Hajamba puszil, és újra fekete tincseimhez nyúl. Én is átölelem őt.

– Jó éjszakát Tae.

– Neked is Kookie.

Egy idő után gyengéd simogatástól, kellemes illatától, teste melegétől nyugodtan csukom le pilláimat, és elalszok.

Reggel egy pillanatnyi erős fényre, és egy halk szitkozódásra kelek. Szemeimet kinyitom, és Taehyunggal találom szembe magam, aki telefonját szorongatja hatalmas kezében, és ekkor rá jövök, hogy a szitkozódó hang tulajdonosa.

– Mi volt ez Tae? – Még rekedtes a hangom, mivel még csak most keltem fel, és most szólaltam meg először, ezért egy kicsit megköszörülöm torkomat.