who are you? ~ jikook | ✔

36. fejezet

Nem gondoltam volna, hogy ilyen kellemetlenül fogom érezni magam, miután Jimin beenged a házába. Zavarban voltam, nem kaptam rendesen levegőt, remegtek a kezeim és annyira izgultam, hogy a hasam is görcsben volt, pedig ez csak egy beszélgetés lesz. Mármint remélem, hogy majd megtöri a csendet, hiszen percek óta csak ülök a konyhában, ő pedig a konyhapultnak támaszkodva bámul engem és kezdtem teljesen zavarba jönni. Nem bírtam rá nézni, egyszerűen nem tudtam, hogy mit kellene neki mondanom, pedig úgy jöttem ide, hogy ma mindent kitálalok neki és szeretném, ha ő is ezt tenné, de ez eddig egyáltalán nem úgy alakul, ahogy terveztem.

- Köszönöm az apróságokat - szólaltam meg végül én elsőként, bár hangom remegett az izgulás miatt.

- Szerintem ez volt a legkevesebb, amit azok után tehettem veled - erőltetett magára egy apró mosolyt, mire bólintottam egyet, hiszen teljesen egyetértettem vele. - Meglepődtem, amikor írtál. Nem gondoltam volna, hogy szeretnéd látni a képem.

- Rosszul gondoltad - pillantottam fel rá.

Nyeltem egy aprót, amikor tekintetünk szinte azonnal összekapcsolódott és muszáj volt oldalra pillantanom egy másodpercre, mert nem akartam azt mutatni, hogy legszívesebben már most rávetném magam és addig csókolnám, amíg csak tehetem. Sóhajtottam egyet, majd összefontam mellkasom előtt a kezeimet és ismét Jiminre pillantottam, aki kíváncsian figyelte, hogy még is mit fogok mondani.

- Szeretsz? - csúszott ki a számon ez az egyetlen szó, amit azonnal meg is bántam, de már nem vonhattam volna, mert sikeresen kimondtam.

Látszott, hogy Jimin sem erre a kérdésre számított, viszont amikor közölte velem, hogy rohadtul szeret, a szívem heves dobogásba kezdett. Nem tehetek róla, de elmosolyodtam és végre őszinte mosoly volt, nem erőltetett vagy éppen megjátszott.

- Én is szeretlek - sütöttem le a szemeimet.

Ez volt az első alkalom, hogy ezt mondtam neki, de ez így volt, nem hazudtam. Komolyan szerettem őt és nem hittem volna, hogy kevesebb mint két hónap alatt így bele lehet habarodni valakibe, aki hat évvel idősebb mint én, plusz azonos nemű velem. Jimin elrugaszkodott a konyhapulttól, majd leguggolt elém és beharapott ajkakkal pillantott fel rám. Annyira ismerős volt a helyzet, egyszer már voltunk ugyan ilyen pozícióban, csak akkor még nem történt közöttünk az ég világon semmi sem.

- Hiányzol, Jungkook- suttogta, mire nyeltem egy hatalmasat. - Rohadtul hiányzol.

- Nekem is hiányzol - mondtam a lehető leghalkabban, mert attól féltem, hogy ha megszólalnék nem jönne ki hang a torkomon.

Homlokát nekitámasztotta a térdemnek és hosszú percekig ilyen pózban voltunk. Fogalmam sem volt, hogy mik jártak a fejében, de abban biztos voltam, hogy a gondolatok csak úgy pörögnek és szerintem tanácstalan volt. Hirtelen ötlettől vezérelve lecsúsztam mellé a földre, majd a nyakát átölelve szorítottam magamhoz és eszem ágában sem volt elengedni őt. Annyira hiányzott. Az illata, a szoros ölelése, a parfümjének kellemes illata és az a tipikus biztonságérzet, amit csak ő tud nyújtani nekem. Nem érdekelt, hogy mindketten a koszos konyhakövön ülünk, jelen pillanatban még az sem érdekelt volna, ha mondjuk egy szál semmiben ültünk volna a főút közepén. Most csak az számított, hogy szorosan öleltük egymást, mert nem akartuk elveszíteni a másikat. Jimin eltolt magától, de csak annyira, hogy szemeimbe tudjon nézni. Jobb kezével állam alá nyúlt és úgy kényszerítette, hogy rá nézzek, mert eddig kerültem a szemkontaktust vele. Elmosolyodott, amikor észrevette, hogy mennyire zavarban vagyok és végig nyalt alsó ajkain, mire tekintetem a szájára vándorolt. Ezt ő is észrevette, hiszen féloldalas mosolyra húzta ajkait, de semmit sem csinált. Nem csókolt meg, nem hajolt közelebb hozzám, csak bámulta az arcom és olyan volt, mintha minden apró porcikámat végig tanulmányozta volna. Hüvelykujjával végigsimított az államon, majd az arcom jobb oldalán, végül ajkaimra tévedt. Többször is végigsimított rajtuk, én pedig csak ültem és egyre türelmetlenebb lettem. Miért nem csókol már meg? A vak is látja, hogy mennyire akarjuk mindketten, akkor még is mire vár?