who are you? ~ jikook | ✔

44. fejezet

Szilveszter óta most találkoztam először az egyetemistákkal. Igazából egyikkel sem ápoltam szoros kapcsolatot, csupán Yoongival, Taehyunggal és Namjonnal sikerült négyszemközt is beszélnem, a többiekkel nem igazán, még is úgy éreztem, hogy rájuk még most is haragszom egy picit. Nyilvánvaló, hogy mind az öten tudtak a fogadásról és egyikük sem volt hajlandó szólni nekem, hogy jobb lenne, ha vigyáznék Jiminnel. Plusz egyikük sem keresett, miután szilveszterkor hazamentem. Gondolom Jimin tájékoztatta őket a kibékülésünkről, meg arról is, hogy lassan egy hónapja kibékültünk, de azért vártam legalább egy üzenetre mindenkitől, hogy minden rendben van-e. Ezért is éreztem magam kicsit kellemetlenül, amikor Yoongi ajtót nyitott nekünk, ugyanis ma ismét nála volt buli, amire Jimin hivatalos volt, nélkülem meg nem akart elmenni, ezért elrángatott magával. Mondjuk kicsit rosszul esett, hogy én meg sem lettem hívva, de barátom ezt csak azzal magyarázta, hogy Yoongi azt hitte nem jönnék el. Aha, hinni a templomban kell, de mindegy.

- Szia... sztok - köszöntött minket a házigazda. Nem is tudta, hogy jövök? - Oh, Jungkook! De rég találkoztunk, gyertek be! - állt arrébb, hogy be tudjunk lépni a lakásba.

- Nem akartam nélküle jönni - mosolyodott el Jimin, miután levetettük mindketten a kabátjainkat.

- Ne haragudj, hogy nem hívtalak meg, csak... - itt elakadt, hiszen szerintem ő sem tudta, hogy még is hogyan tudná magát a lehető legjobban kimagyarázni.

- No para, nem érdekes - vontam meg a vállaimat, majd magabiztosan elindultam a konyha felé, hiszen úgy éreztem, hogy muszáj innom, mert túlságosan feszengek.

Vettem egy mély levegőt, amikor megpillantottam Namjoont és Jint, amint nagyban beszélgettek valamit a hűtő előtt. Már akartam is megfordulni, hogy inkább még sem iszok, de ekkor Jimin konkrétan berúgta az ajtót, így mindketten azonnal ránk pillantottak.

- Jimin, Jungkook - mondták szinte egyszerre, mire magamra erőltettem egy apró mosolyt.

- Nagyon örülök, hogy minden tisztázódott közöttetek - lépett oda hozzám Jin, és meglepetésemre magához húzott egy szoros ölelésre. - Rég láttalak már, hiányoztál.

Hirtelen azt sem tudtam, hogy még is mit kellene reagáljak, mert egyáltalán nem számítottam arra, hogy ilyen közvetlenek lesznek velem és, hogy úgy fognak tenni, mintha semmi sem történt volna. Miután Jin áradozott még pár percet arról, hogy milyen cukik vagyunk Jiminnel, úgy döntöttünk, hogy iszunk egyet.

- Be szeretnék rúgni - suttogtam a mellettem állónak, mire ő mosolyogva megrázta a fejét.

- Nem azt mondtad, hogy idén nem iszol? - kérdezte, de közben keverte nekem a vodkanarancsot.

- Majd - legyintettem egyet. - Most jól bebaszunk, aztán jövő héttől tiszta leszek!

- Aha, oké - kuncogott fel, majd mindenkinek adott egy pohár alkoholt.

- Hát, akkor igyunk Jiminre és Jungkookra - villantotta ki fogait Jin és meg sem várta, hogy bárki bármit mondjon, már össze is koccintotta a poharát a többivel és le is húzta az italt.

Rendesen fel volt pörögve, hiszen mire kettőt pislogtam, már a második kör is ki volt töltve, én pedig nem ellenkeztem, mert inni akartam. A harmadik és a negyedik kört is simán megittam, viszont amikor elfogyott egy egész üveg vodka, úgy döntöttünk, hogy pihenünk egy kicsit. Namjoonék elmentek táncolni, mi pedig elmentünk megkeresni Taehyungot és Hoseokot, hiszen velük még nem is találkoztunk. Az udvaron találtuk meg őket, pár lánnyal röhögcséltek éppen. Minyoung és Haneul is ott volt, így meg sem lepődtem, hogy amikor észrevettek minket, azonnal letámadtak. Már az osztályban is ezt csinálták, szóval csak mosolyogva bólogattam és nem győztem megköszönni a bókokat, amiket rólunk és Jiminről mondtak.