who are you? ~ jikook | ✔

50. fejezet

- Ott fogsz ülni egész este? - sóhajtott fel Seungmin.

Kicsit feszengve éreztem magam Jimin nélkül, hiszen mióta együtt vagyunk, még egyszer sem voltam buliba nélküle. Nagyjából egy órája érkeztünk meg, én pedig azóta meg sem moccantam. Nem ittam semmit, csak ültem és bámultam az egyre lerészegedő korosztályomat. Valamiért nem volt kedvem inni, egy Somersbyt szorongatok a kezeimben, mióta csak leültem ide. Haza szeretnék menni és inkább aludni, vagy nézni valami animét, mert komolyan nem érzem magam jól és nem élvezem a bulit.

- Én... csak elvagyok itt - vontam meg a vállaimat, hiszen nem akartam elrontani Jihyun és Seungmin kedvét, hiszen ők látszólag nagyon is jól elvoltak.

Egyébként az előbb láttam Jihyunt és Haneult, akik rendesen egymásba voltak gabalyodva és az emelet felé vették az irányt, szóval legalább nekik jól alakul az este. Miután sikeresen elzavartam magam mellől Seungmint, hogy élvezze nyugodtan a bulit, én megleszek egyedül, kezembe vettem a telefonomat és írtam Jiminnek.

Jungkook
Eddig jó szar a buli

Jimin
Miért?

Jungkook
Mert nem vagy itt...

Jimin
Még ott lehetek;)

Jungkook
Sajnos ez a buli nem ér fel
a te nagy egyetemi
bulijaidhoz 🤷‍♂️

Jimin
Igyál, aztán jobb lesz

Jungkook
Ittam már egy somersbyt:)

Jimin
Azta, túlzásokba ne
essünk azért 😂
Kivel vagy?

Jungkook
Jelenleg egyedül ülök
egy kanapén. Vagyis ezt
csinálom egy órája, de
az nem lényeges.

Jimin
Szocializálódj, bébi
😂❤

Jungkook
Várj egy kicsit...

Lezártam a telefonom kijelzőjét és felpattantam a kanapéról, amikor megpillantott egy eléggé ismerős alakot besuhanni a konyhába. Lehet rosszul láttam, mert épphogy csak a szemem sarkából sikerült kiszúrnom, ezért is indultam utána sietve.

- Youngjo? - szólítottam meg a fiút, amikor megbizonyosodtam róla, hogy nem haluztam, valóban itt van. - Hát, te? - csodálkoztam el, hiszen nem számítottam volna rá, hogy itt lesz.

- Jungkook, szia - mosolyodott el, amikor észrevett. - Tudod, itt lakom - nevetett fel.

- Itt? - ráncoltam össze a szemöldökeimet.

- Igen, Yugyeom az öcsém. Mondjuk nekem nem szólt erről a buliról, szóval... - vonta meg a vállait.

Én pedig eltátottam a számat, hiszen most, hogy felhívta a figyelmem rá, valóban hasonlítottak egymásra. Az előttem álló elnevette magát a reakciómon, majd elhessegetett egy éppen csókolózó párt a hűtőtől, hogy hozzá férhessen. Megkérdezte, hogy kérek-e valamit inni, mire bólintottam egy aprót, hiszen azért ketten még is csak izgalmasabb, mint egyedül. Kezembe nyomott egy üveg sört, majd elővett egyet magának is és volt olyan aranyos, hogy ki is nyitotta nekem. Nekitámaszkodott a konyhapultnak és felvonta szemöldökeit.

- Egyedül vagy? - kérdezte, mire megráztam a fejem.

- Itt van velem két haverom, de ők éppen csajokat fűznek.

- Te nem? - ivott bele italába, mire megráztam a fejem. - Miért?

- Van párom - mosolyodtam el zavartan. - Csak ő most nem jött el, aztán ja.