Mindennél SM ff

Prológus

A nevem Emma Stone és 17 az, az ma lettem 18 éves . Kanadában élek a szüleimmel és a lánytesómmal aki kisebb nálam. A húgom Dorothy Stone, az apukám James Stone és az anyukám Carol Stone. Hosszú kicsit göndör szőkésbarna hajam a hátamig ér. A szemem kék mint egy tenger. 160 cm vagyok ami Kanadában elég kicsinek számít. A bőrszínem olyan mint egy vámpírnak. Nem sportolok, de viszont régebben hokiztam. Azt is azért kellett abbahagynom mert eltört a lábam annyira hogy a csont nem akart össze forrni és ezért műteni kellett. Na igen azóta nem léptem jégre. Legalább 6 éve. Két legjobb barátom van: Lisa és Ruby. Lisa magasabb nálam és neki vállig érő szinte fekete haja van és kicsit sötétebb bőre. Rubyval egymagasak vagyunk és neki is sötétebb bőre van. Haja a háta közepéig ér és vörös. Igen csak én vagyon ilyen Hófehérke. Nincs kedvenc énekesem, de ha nagyon kéne egyet mondani az Shawn Mendes lenne. Szoktam a zenéit hallgatni sőt kívülről tudom az összeset de mégsem tartom magam nagyon nagy Mendes Army-nak. Persze ha most idejönne és megkérné a kezem hülye lennék nemet mondani neki.

Szóval most itt ülök a szobámban és éppen pakolok a bőröndömbe ugyanis, a barátaimtól azt a születésnapi ajándékot kaptam hogy elmegyek egy Shawn koncertre. Éppen a meleg ruhákat raktam el - mert tél van - mikor megcsörrent a telefonom. Anyukám hívott.

- Szia Anya! -köszöntem neki.

-Szia! Be tudsz jönni egy kicsit? Gond van a cégnél.

- Persze indulok! - mondtam és gyorsan felpattantam a bőröndöm mellől. Még nem is mondtam hogy mit dolgozik anyukám. Ő egy divattervező az egyik legnagyobb cégnél Kanadában. Általában olyankor szokott behívni ha lebetegedett vagy éppen nem ér rá semelyik modell sem. Mindíg azt mondták hogy modell alkatom van, de én sosem hittem nekik. Nem értem hogy miért jó az ha minden lépésedet figyelik. Persze vannak jó oldalai a hírnévnek de ha az életem múlna rajta sem vállalnám be.

Ahogy anyukám mondta ott is termettem a munkahelyén. Szerencse hogy kocsival csak 10 percre van. Előre letettem a jogsimat mert anya nem biztos hogy mindig tud majd fuvarozni apukám meg szinte mindig úton van a világ pontjain úgy hogy minél hamarabb le kellett tennem. A húgom szinte a mamáméknál lakik de ő ezt élvezi. Szóval ugy ott is termettem anya mellett és éppen egy ruhát nézett át.

-Szia Kicsim!-szólított meg anya kedvesen.

-Szia! Ez lenne az?

-Igen viszont egy kicsit át kell szabnunk a te méretedre. Amiután végeztünk haza is mehetsz. Ha éhes vagy ott van a hűtőben saláta.

-Rendben!-mondtam. Szinte két hetente salátán élek mert anya ahogy mondani szokta "meg kell tartani a modell alakod". De ezen kívül tényleg a legszuperebb anya a világon. A mély gondolkozásomból egy nő ébresztett ki.

-Jó napot a nevem Clara! Itt van a ruhád!

-Köszönöm!-mondtam és elvigarzottam mellette. Gyorsan felvettem magamra és kiléptem a nagy vászon elé.

-Em! Nem csak te leszel rajta!-mondta anya miközben el igazgatta rajatam a ruhát.

-Akkor még ki?

-Majd meglátod!-mondta és kacsintott.-Na de nem érünk rá! Gyerünk emberek!

Már belülről mart a kíváncsiság hogy ki lehet az. Egy sima spagettipántos ruhát viseltem aminek a pántjai megvoltak csavarva és combközépig ért. A has résznél egy csíkkal el volt választva a két rész egymástól. Igaz jól nézett ki de, hát én ezt magamtól fel nem venném sehová. Fellépve a vászon elé megláttam... na vajon kit? Hát persze akinek a koncertjére megyek 1 nap múlva. Shawn Mendest. Nem vagyok olyan hogy "Úristen itt egy híresség gyorsan képet és kirakom instára hogy menő legyek". Persze zavarban voltam mert még is csak egy híresség de egyben tudtam hogy nem kellenne mert ő is csak egy ember.