Mindennél SM ff

33. rész

Reggel mint általában minden nap az ébresztőmre keltem, csak most le is estem az ágyról. Izgatottan pattantam fel az ágy mellől és rögtön a szekrényhez mentem nem törődve a fájó végtagjaimmal, vagy a félig lecsukott szemeimmel. Közben eszembe jutott hogy még körmöshöz és fodrászhoz is megyek. És utána irány a reptér és együtt lehetek Shawnnal. El sem hiszem, hisz körülbelül egy hónapja nem láttam.

Igaz minden nap amikor csak tudtunk beszélgettünk vagy hívtuk egymást, de az mégsem olyan mintha élőben megérinthetnéd a másikat.

Szóval kivettem a mai ruhát, ami egy rövid nadrágból és egy pólóból állt. Gyorsan felvettem még egy fehérneműt és elmentem a fürdőszobába, felakasztottam a pizsamámat és fogat mostam. Amint végeztem kimentem az előszobába és felvettem egy cipőt majd a táskamért nyúltam és már indultam is le a kocsihoz persze miután bezártam az ajtót.  Útközben beugrottam reggeliért meg egy kávéért a legközelebbi boltba és mentem is tovább. Útközben elindítottam Spotifyon a kedvenc lejátszási listámat ami persze tele volt Shawn zenéivel.

Egy bő félóra után oda is értem a szalonhoz és reménykedtem hogy nincsenek lesifotósok. Ahogy beléptem a közepes méretű helyiségbe már jött is oda hozzám Anne akinél foglaltam mindkét időpontomat. Először a hajamat kezdte megmosni, majd miután azzal megvolt vitt bele egy kis ombrét és a végéből vágott egy kicsit. Gyorsan megszárította és laza hullámokat rakott bele. Ezután jött a körmöm, ami nem volt nagy durranás. Sima francia, a kedvencem. Egyszerűen olyan szépek és visszafogottak, de az enyém meg volt spékelve azzal hogy a végén nem sima fehér festéket vitt fel hanem színeset. Esküszöm ez lesz az új kedvenc körmöm. Persze nem mű, hanem a sajátom, mert nem szeretem ha túl nagy. 

Miután kifizettem a fodrászt és a körmöst, visszapattantam a kocsiba és visszamentem a lakásba. Felszaladtam a cuccaimért amit levittem vissza a kocsihoz és bepantattam előre.

Hét óra. Igen, ennyi idő múlva indul a gépem. Kérdezhetitek hogy de most miért elindulni. Igen, közben anya hívott hogy menjek el hozzájuk és gondoltam hogy Ah, oké ezt már nem kéne lemondani, így inkább igent mondtam. Két óra velük bőven elég lesz, higgyétek el.

Szóval beültem a kocsiba és elindultam a régi otthonom felé. Olyan fura kimondani "régi otthon" hisz szinte ott nőttem fel, és most meg már a barátommal lakok aki járja a világot és rengeteg lánynak szerez örömet. Na de nem úgy, remélem. Szóval nagyon sok lánynak szerez örömet a koncertjeivel, és engem a világon a legbüszkébb emberré tesz.   Hihetetlen mennyien tisztelik és bármit megtennének érte. Emlékszem én mennyire oda voltam érte, és mennyire szerettem volna találkozni vele. Erre mit hoz az élet, az ő lakásából indultam a szüleimhez, és utána hozzá.

Elmélázásom közepette észrevettem hogy már egy ideje a ház előtt állok csak még nem szálltam ki. 

- Sziasztok! - léptem be a házba.

- Emma! - szaladt felém Emma.

- Szia Kicsim. - jött felém anya és apa. Bementünk a nappaliba és elkezdtük kibeszélni az utóbbi pár napot majd leültünk enni.

•••

- Sziasztok, és köszönöm ezt az isteni ebédet anya. - köszöntem el és közben fogtam meg a kaja utáni állapotban levő hasamat. Szerintem mindenki tudja hogy az milyen.

Miután mindenki elköszönt egymástól beültem a kocsiba és irány a reptér. Az oda fele vezető út szinte öt perc alatt eltelt, pedig anyáék nem laknak közel hozzá. Ahogy találtam egy parkolóhelyet letettem a kocsit, kivettem a táskámat és mentem a terminálba. Közben írtam Andrewnak hogy itt vagyok a reptéren és hogy eddig minden simán ment. Miután becsekkoltam leültem egy székre és vártam kb másfél órát. Közben jöttek emberkék akik rak néztek, sőt volt olyan cuki kislány aki képet is kért tőlem, amit örömmel adtam neki. Így leült mellém a kislány az anyukájával és elbeszélgettünk.