Mindennél SM ff

2. évad 1. rész

Ha valaki megkérdezné hogy hogyan éreztem magamat ebben az egy hónapban, egyetlen egy szóval jellemezni is tudnám. Szenvedtem. Ó, de még mennyire.

Nem volt elég hogy szakítottam Shawnnal, de arra nem gondoltam hogy a médiások így az arcomba fognak mászni. Természetesen nem adtam senkinek sem semmire választ, majd Shawn megteszi.

Gondolom érdekel titeket hogy mi lett a karrieremmel. Nos, miután találkoztam Ashley-vel rögtön megkedveltem. Igazi kis energiabomba, és szinte mindent tud a szakmáról. Persze rögtön kértem hogy legyen a menedzserem, mert őszintén, mindig is ilyen "vezetőre" vágytam.

Így eléggé beindult a modellkedés, és még mindig felfelé ível. Őszintén, fogalmam sincs hogy eddig miért vártam ennyit, hiszem imádom csinálni.

Most éppen New Yorkban vagyok egy sajtótájékoztatón, és próbálok felülkerekedni a pánikrohamomon. Amióta nem vagyunk együtt Shawnnal egyre többet jelentkeznek, és ez engem már kikészít. Az is igaz hogy senki nem látta hogy szenvedek, mert kívülről nem látszik. De ez attól még nagyon is így volt. Naponta műmosoly, mindenhez jó pofával kellett hozzáállnom, és ez engem már kikészített. 

- Ashley én nem bírom tovább. - zokogtam fel. Tényleg szenvedtem, és ezt ő is nagyon jól tudta.

- Figyelj, ezt az egyet még végig csináljuk, és utána haza mehetsz és másfél hónapos szüneted van rendi? - kérdezte. Mostanában csak ő tud megnyugtatni - persze a szüleimen kívül és ő rajta kívül - igaz nehezen megy neki, de sikerül.  Egy jó húsz perc múlva már a fotelben ültem és vártam hogy elkezdődjön az élő adás.

- Köszöntjük kedves nézőinket, ez itt a Good Night America, én Ava vagyok és a mai vendégünk nem más mint Emma Stone. - mondta a műsorvezető műmosollyal.

- Sziasztok, köszönöm hogy itt lehetek. - mosolyogtam én is. Természetesen az előbbi pánikrohamomból semmi sem látszódott, legalábbis csak az vette észre aki ezeket át is éli.

- Nos, milyen New York? Hogy érzed magad itt?

- Egyszerűen csodálatos, imádom ahogy pezsegnek az emberek és hogy szinte sosem alszik ez a város.

- Nagyszerű, és mik a terveid a jövőre nézve?

- Hát őszintén, fogalmam sincs szeretném a modellkedést addig csinálni ameddig tudom, ez olyan harminchét-negyven éves koromig utána pedig visszavonulok és a családommal leszek.

- Említetted a családot, most ha jól értesültem ezután az interjú után haza mész a szüleidhez illetve testvéredhez. Ez igaz?

- Igen teljes mértékben, szeretnék egy kisebb szünetet tartani, mivel szinte másfél hónapig meg sem álltam. Interjúról interjúra, fotózásról pedig fotózásra és egy kicsit elfáradtam.

- Kellemes időtöltést a családoddal. És hogyhogy másfél hónapig nem álltál meg? Tudom hogy nemrég szakítottatok Shawnnal. Azért volt hogy elfelejtsd? - egy akkora műmosolyt varázsoltam magamra hogy még én sem hittem el. Kezdett kicsit kiakasztani a nő.

- Erre a kérdésre nem szeretnék válaszolni. - köszörültem meg a torkomat.

- Oh, igen elnézést. - nevetett zavartan - És mostanában van valami fiú az életedben? Mármint akivel találkozgatsz. Láttunk néhány lesi fotót amikor Magyarországon voltál egy esküvőn.

- Az igazság az, hogy nem, nincs senki akivel találkozgatok, ő pedig az unokatesóm volt, és ő pedig ott él.

- Hallottátok fiúk és lányok, Emma Stone még mindig szingli. Köszönjük hogy itt voltál. Ez volt a mai Good Night Amerika, Emmával és Ava-val. Köszönjük hogy néztetek minket. Jó éjszakát mindenkinek. - mondta mosolyogva, majd ahogy leállították a kamerákat minden visszatért a régi kerékvágásba.

Ahogy csak tudtam siettem az öltözők felé, és próbáltam minél hamarabb átöltözni hogy utána mehessek is Kanadába. Haza, anyaékhoz. Ahogy ez a gondolat eszembe jutott elmosolyodtam. Tényleg alig vártam h odaérjek, hisz másfél hónapja nem láttam őket.

Pár perc alatt készen is lettem és már a kocsiban vártam hogy kiérjünk a reptérre. Mivel Ashley is Kanadában pontosabban Torontóban él, így ő is jött velem. Egy bő fél óra múlva már túl voltunk a becsekkoláson  is, és vártuk hogy felszállhassunk a gépre.

- Akkor egy hónap szünet? - kérdezte.

- Igen, szeretnék egy kicsit Anyáékkal is lenni. - mondtam mosolyogva.

- Nagyon büszke voltam rád az interjún, egyre jobban fejlődsz, és szépen meg is tudod fogalmazni a választ. Ha úgy van akkor oltást. - ölelt meg.

- Köszönöm, ez nagyon jól esik. - öleltem vissza.

Megkérjük hogy a Kanadába induló gépre kezdjék meg a felszállást.

Mondta a hangos bemondó, mi pedig fogtuk a cuccunkat és szinte elsőként fent voltunk a gépen. Leültünk a két egymás mellette helyre én pedig elővettem az alvómaszkomat - ugyanis enélkül nem tudok elaludni - majd kényelmes pozícióba helyeztem magamat és próbáltam ezt a három órát átaludni.

•••

Ugyan ez az alvás nem nagyon akart összejönni az elején, mert járt az agyam ezerrel, de húsz perc múlva kábé már mely álomban voltam.

Erős napsugarak szűrődtek át a redőnyön. Kellett pár perc mire hozzászoktam a nagy világossághoz, és ahogy jobban körülnéztem ez nem az én szobám volt.  Világos színű szürke falai voltak, szinte mindenhol fehér bútorok. Ruhák szanaszét a földön hevertek, mikor észrevettem hogy anya szült meztelenül vagyok. Ekkor egy erős kar fonta körbe a derekamat, de mire felé fordultam már nem láttam arcát. Haja le volt lapulva, izmos hátát mutatta felém. Derekáig lelógott a takaró így éppen hogy engedte látni vékony derekát. Ha jobban körülnéztem, ez a szoba ismerős volt. Ó, de még mennyire ismerős. Itt ébredtem, és feküdtem le majdnem fél éven keresztül. És ekkor megfordult a személy akit eddig nem láttunk. Shawn volt az, aki morgott egyet majd magához húzott.

És ekkor felébredtem, mint általában mindig. Hajam csapzottan tapadt a nyakamhoz és kapkodtam a levegőt.

- Emma, itt vagyok semmi baj. - hallottam menedzserem hangját, de nem tisztán. Olyan volt mintha egy burok vettek volna körül. Pár perc kellett mire kitisztult a látásom. - Gyere megérkeztünk. - húzott fel.

Lassan támolyogtam mögötte, míg ő céltudatosan haladt előre. Már éppen a terminálban voltunk mikor megláttam és nagyon magas embert, széles vállakkal, körülötte egy csapat tini lánnyal. Égig meredező göndör haj - persze arról az egy tincsről ne feledkezzünk meg ami a szemébe lógott. Shawn Mendes kicseszettül itt van a reptéren.

Természetesen Ashley-nek pontosan ott kellett mellettük elmennie mire az egyik rajongója felismert és felsikoltott.

- Úristen! Emma Stone itt van a reptéren. - sikított.

Őszintén? Vettem egy nagy levegőt, majd a lány felé fordultam, aki mögött már több tízen gyülekeztek aláírásért. Megláttam a csapat lány mögött hogy Shawn is ott áll.

Gondolom kíváncsiak vagytok hogy mennyit keresett engem az elmúlt hónapban. Nos, semennyit. Egy rohadt szót nem volt képes nekem írni. Sőt, szerintem már ki is törölt engem mindenhonnan. De nem, most persze itt áll a sikoltozó lányok mögött.

Belenéztem szemébe, és szomorúságot, illetve egy nagyon kicsi szórakozottságot láttam, majd mintha egy kicsit megtelt volna a szeme könnyel.

Tehát, nem csak én viselem rosszul ezt a szakítást.

Sziasztook, remélem tetszett a rész, ha igen akkor mindenképpen jelezzétek. Nemsokára hozom a következő részt, addig is:
Vigyázzatok magatokra!
Petra❤️