Mindennél SM ff

15.rész

Amint reggel kinyitottam a szemem, Shawn csupasz mellkasán találtam magam. Ahogy vissza gondoltam a tegnap estére, pírba szökött az arcom és egy hatalmas mosoly terült el az arcomon. A kis semmiségek amiket a fülembe súgott, amikor lágyan csókolt egyszerűen minden tökéletes volt. Odaadtam neki azt a kincsemet ami 18 évig őrizgettem, és nem bántam meg. Mindig is egy olyan emberrel akartam elveszíteni aki figyelmes. Shawn pontosan ilyen volt. Nem csak magának akart élvezetet hanem nekem is, ami tökéletesen sikerült. Megmutatta milyen ha érzékeny témáról van szó. Még ebben is hibátlan. Basszus most jöttem rá higy mennyire szeretem. Azt hiszem kezdek reménytelenül beleesni, és ez megfélemlít.

- Jó reggelt! - köszönt reggeli rekedtes hangján Shawn.

- Neked is! - adtam egy gyors csókot neki.

- Fáradt vagy? - kérdezte, miközben az ágy tamlájának dőlt.

- Nem. - mondtam miközben mosolyogva a mellkasának dőltem.

- Az jó. Mert én sem! - húzta kaján mosolyra a száját.

- Hülye! - csaptam meg a combját. - Ne reggel legyél kanos, jó.

Kiszálltam az ágyból, de engem nagyon érdekelt hogy meztelen vagyok. Tegnap úgy is látott már. Éreztem magamon a tekintetét, és a szemem sarkából láttam hogy tátott szájjal figyeli a a jelenetet. Felkaptam egy törülközőt és elindultam a fürdőbe. Beálltam a zuhany alá, és hagytam hogy a vízcseppek végig folyjanak a testemen.

Nem tudom mióta állhattam ott, de hallottam ahogy nyitódik az ajtó, és egy meztelen Shawn lép be rajta. Rögtön elpirultam ahogy végig néztem rajta. Láthatóan megnyalta szájàt, amitől még pirosbb lettem.

•••

- Ma lesz valami dolgod? - kérdeztem miközben egy újabb falatot kaptam be. Éppen esszük a reggelinket, kint az erkélyen.

- Igen. Délután majd el kell mennem a stúdióba, de amúgy minden szuper. - mondta és jóllakottan hátradőlt. Én is befejeztem, majd visszamentem az ágyhoz lefeküdni. Shawn is követett, csak ő hozta a laptopját is.

- Oh, ezek a szüleim. - kiáltott fel boldogan, amikor meglátta hogy a családja videóhívásozni szeretne velem. Én gyorsan kisurrantam a szobábol, hogy fehívjam anyáékat.

- Szia, anya. - köszöntem.

- Emma! - mondta dühösen. - Hol vagy?

- New Yorkban?! - mondtam.

- És mi a frászt keresel ott, amikor ITTHON KÉNE LENNED? - ordította a végét.

- Anya! Megbeszéltük, hogy szombaton jövök Shawn-hoz. Dor átadta a üzenetet? - kérdeztem egy kitérő kérdést.

- Ne tereld a témát kisasszony! - mondta szigorúan. - Tudod mit? Haza se gyere! - mondta gúnyosan.

- Jó. Nem is terveztem egyhamar. - mondtam. - Tudod higy miért nem? - kérdeztem. Ekkor lépett ki Shawn a szobából és érdeklődve figyelt hogy éppen hogyan veszekedem a saját amyámmal. - Azért mert, utálom hogy mindig tönkre teszel mindent. Utálom hogy ennyire féltesz. Utálom hogy nem bízol bennem, és ami a legfőbb hogy Shawn-ban sem. - zokogtam. Letettem a telefont és a ledermedt baràtomhoz futottam. A barátomhoz. Olyan jó ezt kimondani. Nem tudom hogy anya mitől félt, de nem lesz semmi bajom. Rögtön átölelt, én meg tüdőztem finom illatát.