26.rész

817 40 2
                                    

Mondanom sem kell hogy tegnap este alig aludtam valamit. Egész végig agyaltam, hogy min vesztünk össze. És így vissza gondolva teljesen hülyeségeken.

Most komolyan azon akadtam ki, hogy nem kérdezte meg hogy hozzá költözöm? Meg hogy azt hittem hogy le akar velem feküdni?

Komolyan úgy éreztem magam mint aki ivott. Csak egy baj volt, hogy józan voltam.

Szóval, most reggel kilenc van és én itt fekszem az ágyamban, miközben ezeken gondolkozok. Eldöntöttem hogy nem fogom keresni Shawnt, majd ő keres engem.

Gondolataimból a telefonom hangja zökkentett ki, ahogy megszólalt.

- Igen? - szóltam bele anélkül hogy megnéztem volna ki az.

- Köszönni luxus? - kérdezte Cam. - Amúgy itt vagyok Kanadában, gondoltam talizhatnánk.

- Uhh, oké mikorra legyek kész?

- Mondjuk háromnegyed óra múlva? - kérdezte. - és hozd Dort is.

- Rendben, akkor Starbucks?

- Aha, sziaaa. - köszönt el. Én már elköszönni sem tudtam, mert kinyomta.

Na de, akkor induljunk Dor szobájába. Fogadjunk hogy alszik.
Halkan lépkedtem a folyosón, hogy ne keltsem fék anyáékat. Mikor odaértem a szobához halkan benyitottam, és örömmel láttam hogy húgom az ágyon fekve telefonozik.

- Jó reggelt, eljössz velem a Starbucksba? - kérdeztem, miközben az ajtofélfának dőltem. Nagyra nyílt szemekkel nézett rám.

- Igen. - ugrott fel. - De akkor kell valami ruha is, hiszen nem mehetek így. De várj... nem szoktál csak úgy oda menni. Tuti van valami.

Csak megvontam a vállamat, majd visszasétáltam a szobámba. Gyorsan felöltöztem, ahhoz képest hogy én elvileg beteg vagyok, elég jól érzem magamat... na mindegy.

Miután felöltöztem bementem a fürdőbe, és ott is elvégeztem a dolgomat. Gyorsan kisminkeltem magamat, majd a hajamat kiemgedve hagytam, és az ujjaimmal kicsit átfésültem. Igen, ha göndör hajad van, akkor tudod hogy miről beszélek.

Átmentem Dorhoz, és láttam hogy megint az ágyán ülve - persze elkészülve - telefonozik.

- Mehetünk? - kérdeztem. Bólintott, majd felpattant az ágyról, és lementünk a lépcsőn. Végül Camz írt hogy Starbucks lesz hanem Tim Hortons úgyhogy kocsival kell hogy menjünk.

Leakasztottam a kocsi kulcsot, majd mondtam Dornak is hogy kocsival megyünk. Csak furán méregetett. Bepattantunk a járgányba, majd a kávézó felé vettük az irányt.

•••

Egy jó háromnegyed óra után a kocsit leállítottam a parkolóban, és mindketten kiszálltunk. Ide fele menetet persze végig énekeltük a kocsiban, úgyhogy ha nem lesz hangom... tudjuk hogy miért van.

Amint beléptünk, megláttam Camet és Aalt egy hátsó asztalnál ülve. Rögtön integetni kezdtek, ahogy én is nekik. Persze Dor rögtön oda nézett, és kitágult pupillákkal méregette őket. Persze Aalt már ismeri, na de Camila...

- Sziasztok. - mentem oda.

- He..Hello. - köszönt Dor. Meglöktem a vállát, hogy legyen már egy kicsit tökösebb. Nem ilyen szokott lenni. Bezzeg Shawn-nál.

- Szia, Camila Cabello. - ölelte meg a húgomat. Pár perc múlva Dor is visszaölelt. Köszönt még Aaliyahnak is, majd leültünk az asztalhoz.

- Az előbb tényleg Camila Cabello ölelt meg? - kérdezte hitetlenül. A velem szemben ülő lány halkan felkuncogott, majd hevesen bólogatott.

- Sziasztok, kértek valamit? - jött oda egy pincér.

- Szia, igen én egy hosszú kávét kérnék, és egy cappucinot. - mondtam a rendelésünket. Nem szokott Dor kávét rendelni, de most úgy voltam vele hogy miért ne.

- Mi kettő cappucinot kérnénk. - mondta Camz is. A pincér gyorsan felírta a rendelésünket, majd el is ment.

- És hogy vannak a fiúk? - érdeklődött Cabello.

- Nem tudom. - vontam meg a vállam. Szemöldök ráncolva nézett rám.

- Nem így szoktál viselkedni. - mondta, és furán méregetett. - Na, mi a baj?

- Összevesztem Shawnnal. - sóhajtottam. - Tegnap "bemutattam" apának, és nem fogott vele kezet. - mondtam.

- Igen, ez Shawnnál nagyon szemet szúr. - szúrta közbe Aal.

- Igen, aztán veszekedtünk egyet, majd mondtam hogy menjen el mert egyedül akarok lenni. - mondtam összeszorult torokkal. - Minden az én hibám. Ha nem küldöm el, és ha tudom hogy mit akarok akkor nem tartanánk itt.

- Ez nem a te hibád, Emma. - mondta Camila. - Ez mind a kettőtök hibája. Ha Shawnnak ez nem szúr szemet, és te nem küldöd akkor nem tartanátok itt. Sajnos ez mind a kettőtök hibája.  - mondta, és ekkor megszólalt az IPhone alapra méretezett csengője. - Emlegetett szamár. - mondt szemforgatva. Gyorsan felvette, majd arrébb ment. Pár perc múlva vissza is jött.

- Nos, indulunk Karenékhez. - jött vissza Cam.

- Miért? - néztem rá összezavarodva. Mindenki felállt, majd engem is felhúztak, és kimentünk a kávézóból. A mi kocsinkkal mentünk, mivel Miláék sétálva jöttek. Csak én tudtam vezetni, így én furgonoztam el magunkat Karenékhez. Mikor megkéreztünk leparkoltam, majd mindenki egyszerre szállt ki a kocsiból. A két lány hátulról, Mila és én pedig előről.

- Sziasztok! - ordította el magát Aaliyah. A Mendes szülők kijöttek a konyhából, és meglepődve fogadtak minket. Gondolom nem számítottak ránk. Hát igen, amit Cam eldönt az úgy lesz.

- Sziasztok...- nyögtem ki nagy nehezen, miután mindenki köszönt. - Nem mondtad hogy nem tudják hogy jövünk. - sziszegtem halkan Camilának.

- Mert nem is hozzájuk jöttünk. - mondta. Értetlenül néztem rá, mire ő megfogta a karomat, és felhúzott az emeletre.

Kinyitotta Shawn szobájának az ajtaját, majd betolt rajta.

- De... - nem tudtam befejezni a mondatot, mert becsapta az ajtót, és ami ott fogadott teljesen lesokkolt.

Mindennél  SM ffWhere stories live. Discover now