Mindennél SM ff

2. évad 27. rész

Hajnali kettő. Gondolom mindenkinek megvan az az érzés, amikor csak forgolódsz az ágyban és nem bírsz aludni. Azt pontosan nem tudod megfogalmazni hogy miért nem jön álom a szemedre, lehet hogy egyszerűen nem vagy annyira fáradt vagy pont hogy olyan fáradt vagy hogy már elaludni sem tudsz. De esetleg az is lehet, hogy gondolatok hada cikázik a fejedben és ezek nem hagynak aludni, pihenni.

Igen, pontosan ez volt velem is.

Az ablakon teljesen le volt húzva a redőny, csak egy nagyon kis fény volt a szobában, amit az éjjeli lámpa adott. Shawn szorosan ölelő karjai között fekszem, és hallgatom ahogy alszik és néha néha hangosabban veszi a levegőt.

Pár napja bejelentkeztem a nőgyógyászomhoz és ma volt meg az ultrahang, hogy megbizonyosodjon róla hogy tényleg terhes vagyok-e. El vittük neki azt a pár tesztet amit itthon csináltuk, és azok nem hazudtak.

Kisbabánk lesz.

Ez egyszerre félemlít meg és tölt el izgalommal. Olyan érdekes ahogy egy új ember fejlődik benned, ahogy egyre nagyobb lesz a pocakod. Izgalmas hogy vehetsz neki kis ruhákat, macit, játékokat, cumit és a többi szükséges eszközt.

Igazából ahogy kiszabadultunk az orvostól mind a ketten euforikus hangulatba keveredtünk. Jó kedvünk volt, mert már teljesen felspanoltuk magunkat hogy végre egy teljes család lehetünk, és végre ez meg is valósul.

- Mi a baj? Miért nem alszol Édesem? - Shawn rekedtes reggeli hangja hasított bele a levegőbe.

Felé fordultam, és az egyik kezemet az arcára raktam.

- Nincs semmi baj, csak a mai napon gondolkodtam. - mosolyodtam el.

- Értem Bébi, de azért jó lenne ha pihennél. Jót tenne a babának. - cirógatta derekamat.

- Így is tudok majd egész nap pihenni, ahogy ismerlek nagyon úgysem fogod hagyni hogy bármit is csináljak. Bár ez nem mintha baj lenne.

Kisfiúsan elmosolyodott majd lehunyta szemét.

- Jó éjt Édes. - nyomott egy puszit a számra.

Felsóhajtottam és én is lehunytam a szememet.

•••

Reggel egyedül ébredtem. A redőny már fel volt húzva, Shawn helye pedig bevetetlenül volt mellettem. Már javában reggel, sőt már lehet hogy délelőtt is lehetett ugyanis a nap elég erősen sütött be az ablakon.

Az első illat amit megéreztem a rántotta illata volt, amit most egyáltalán nem kívántam. De érdekes volt, hiszen nem volt tőle hányingerem, egyszerűen csak fintorogtam egyet és túltettem magamat a dolgon. 

Lassan felültem az ágyban, majd letettem lábaimat a szőnyegre és felálltam. Kicsit meginogtam a hirtelen felállástól, de egy pár másodperc után már nem láttam fekete pontokat mindenhol.

Óvatosan elindultam lefelé a lépcsőn, mire megpillantottam Shawnt aki a tévé előtt ette a reggelijét.

- Jó reggelt Édes. - jött oda elém és segített leülni a kanapéra.

- Jó reggelt. Shawn nem mozgásképtelen vagyok hanem terhes. Mozogni tudok, csak nehezet nem szabad emelnem és alkoholt innom. Tényleg este borozunk egyet?

- Emma Szívem. Most mondtad hogy nem írhatsz alkoholt.

- De az orvos is megmondta hogy egy pohártól nem lesz semmi bajom. A babának sem árt.

- Rendben legyen, de csak most az egyszer  - sóhajtott.

- Köszi. - mosolyodtam el szélesen, majd lehúztam magam mellé. - Mi a tervünk mára?