Mindennél SM ff

2. évad 25. rész

Pár nap alatt egész jól berendezkedetünk. Már megvettük a kanapét is, és minden mást ami még hiányzott. Esténként általában a kertben ültünk, vagy éppen filmet néztünk. Sikerült berendezni egy zene szobát is, ahol mondhatni viszonylag sok időt töltöttünk, ugyanis Shawnnak megjött az ihlete. Szóval így éltük a mindennapjainkat. Nyugisan.

Megbeszéltük azt is hogy mostmár messzebbre nem vállalok fotózást, csak ilyen helyit. A mai nap is éppen egy ilyenre mentem, hiszen azért nem tarthat el minket csak a jegyesem. Igaz hogy összevontuk a számlánkat, de azért mégis jó lenne ha én is hoznék egy kis pénzt a házhoz.

- Szóval, akkor mondod hogy merre megyünk? - kérdezte miközben beindította a kocsit.

- Mondhatom, de szerintem ha itt a térképen beállítjuk hogy hova megyünk, elvezetgél magától.

- Úgy is jó. - vonta meg a vállát.

•••

- Szóval a téma az tengerpart, majd utána lesz egy ilyen szabadidő ruhás fotózás is. - mondta a fotós. - Először a fürdőruhát kellene felvenni, aztán a másikat.

Elmentem az öltözőbe, és levettem a ruhát a fogasról. Elkezdtem átöltözni mikor láttam hogy a ruhadarab amit kaptam alig takar valamit.

- Nagyszerű, és még Shawn sincs itt.

Shawn kérlek szépen éppen bevásárolt, az egyik boltban. Úgy beszéltük meg hogy amikorra végzek addigra visszajön értem. Tehát egyedül maradtam.

Most ezt a kis rongyot vegyem fel? Ugyan már, hiszen én érzem magam kényelmetlenül benne. Egy normális fotózáson egy ilyet nem adnak a kezembe hogy tessék, vedd fel.

Végül rávettem magam hogy ne vegyem át, és megmondjam a magamét hogy én ezt bizony nem fogom felvenni.

- Elnézést - szólítottam meg a drágalátos fotós emberkénket - ez a ruha, hát hogy is mondjam - köszörültem meg a torkomat - nem nagyon illik ide, egy ilyet nem vehetek fel.

- Ugyan miért nem? - kérdezte mosolyogva. De tudjátok, nem az a kedves mosoly hanem az az igazi pszichopata mosoly volt.

- Hát nézze már meg, alig takar valamit. - mutattam rá a kezemben fogott anyagra.

- Szerintem pont eleget takar. Nyugodtan felveheted.

- Sajnálom én ezt nem fogom, és nem is akarom. - ráztam meg a fejemet.

- Ez nem így megy kislány, elvállaltad mostmár el kell végezned.

Csak megforgattam a szememet, ledobtam a ruhát a földre és elindultam kifelé.

- Hé, te most hova mész? - ordított utánam.

Hallottam ahogy megindul utánam, de különösebben nem érdekelt. Mikor kiértem pont akkor láttam ahogy Shawn leparkol. Közben a perverz fickó barátunk a gyors séta tempójával utolért.

- Nem ezt beszéltük meg, vagy végig viszed a fotózást, vagy másmilyen formában fizetsz.

- Maga mégis mi a jó fenét gondol? Hagyjon már békén hát nem hiszem el.

Ekkora már Shawn is ott termett mellettem, és az alkaromat szorongató ember elkezdett húzni befelé. Ekkora vőlegényem akkorát behúzott neki, hogy megszédült és elengedte a kezemet.

- Gyere menjünk. - húzott el.

Beszálltunk a kocsiba és valamerre más merre vettük az irányt. Semelyikünk sem szeretett volna még hazamenni hiszem előttünk volt egy egész nap. Igaz, hogy ezután elkezdtünk gondolkodni a szituáción, de úgy voltam vele hogy megtörtént és ezen már nem lehet változtatni. Nem érdemes rajta rágódni mert csak felidegesíted magadat és csak rosszabb lesz.