Mindennél SM ff

16.rész

-Shawn! Rájöttem hogy anya miért akarta hogy otthon legyek! - mondtam, miközben nagyot nyelve felnéztem rá.

Nem válaszolt semmit csak várt. Várt a vàlaszomra.

- Azért akarta, mert a családtagjaink jönnek hozzánk, és ilyenkor mindig mindenki otthon kell legyen. Mèg apának is. - mondtam.

- Akkor - nyelt egy nagyot. - ez most azt jelenti hogy haza kell menned?

- Lehet, ha csak nem találunk valami más megoldást. - sóhajtottam.

- És honnan jönnek a rokonaid? - kérdezte, miközben leült mellém a kanapéra.

- Magyarországról. - mondtam. - ès igen, tudok magyarul.

- Értem. - gondolkodott el. - Megvan! - kiáltott fel miközben felállt. - Idehívjuk őket!

- Úristen, Shawn. Ez remek ötlet! - álltam fel én is. - Köszönöm! - nyomtam puszit arcára.

- Micsoda hangulatingadozásaid vannak te lány! - nevetett fel halkan. Ezután megcsókolt amit viszonoztam.

•••

Kopogás zavarta meg telefonozásunkat, így kikelve az ágyból az ajtóhoz lépdeltem.

- Hali Zubin! - köszöntem a gitárosnak.

- Hello. Arra gondoltunk hogy elmegyünk bulizni. Jöttök? - kérdezte izgatottan.

- Megkérdezem Shawnt is oké?

- Persze, majd kopogjatok vagy valami, szia. - lépett ki az ajtón.

- Shawn! Szívem, elmegyünk bulizni? - kérdeztem miközben visszafeküdtem mellé.

- Ne. Inkább elviszlek valahova randizni.

- Most? - kérdeztem meglepetten.

- Most. Öltözz valami csinibe. - mondta, miközben megvillantotta kisfiús mosolyát. Elkezdtem valami ruha után kutatni. Meg jó hogy hoztam valami csinosat is. Kiválasztottam egy halványrózsaszín, virágokkal tarkított ruhát, és hozzá egy fehér magassarkút. Legalább Shawn se fogja kitörni a nyakát ha meg akar majd csókolni. Elmentem a fürdőbe ahol megcsináltam a sminkemet, ami szemhéjpúderból - ami egy kicsi fehérből és rózsaszínből állt. Feltettem egy kis pirosítót, és egy vörös rúzst is. Húztam egy tusvonalat, ami nem lett túl csicsás, inkább visszafogott. Hajamat kiemgedve hagytam és egyszer-kétszer beletúrtam. Mikor elkészültem kiléptem a szobábol a nappaliba, Shawnt keresve.

- Kész vagy? - kérdeztem.

- Igen, mehetünk - állt fel a kanapéról

- Csak azért hogy nehogy aztán itt valaki lenyúljon tőlem. - gomboltam be ingjének legfelső gombját, amit mindig kigombol. Elnevette magát majd magához húzva megcsókolt. Belemosolygott, ami engem is arra késztetett.

- Gyönyörű vagy! - súgta két csók között.

- Te is. - motyogtam bele.

- Ha így folytatjuk nem fogunk elmenni sehova. - morogta.

- Nem baj. - motyogtam.

- De baj! - úgy látszik nem nagyon akarta elengedni, én pedig ingje gallárját megfogva húztam közelebb magamhoz. Keze fenekemre tévedt és nagy kezeivel rá is markolt. Belenyögtem csókunkba amit ő ki is használt és elmélyítette. Kellemes időtöltésünket kopogás zavarta meg, és mivel muszály volt kinyitnunk szét kellett válnunk. Egymás láttán mindketten felnevettünk, majd egyszer beletúrtam a hajamba és mentünk ajtót nyitni.