Mindennél SM ff

2. évad 29. rész

A nappaliban álltam Shawn mellett és mindenki lefagyva nézett ránk. Hát igen, nem mindennapi dolog hogy egy tizenkilenc éves lány terhes lesz.

- Gr-gratulálunk. Azt hiszem. - suttogta az utolsó mondatot Karen.

Másodjára anya eszmélt fel a sokkból. Remélem hogy nem lesznek nagyon dühösek, bár lehet hogy már haza is akarnak menni. Na jó, azért remélem ezt nem akarják.

- Nem mondom hogy büszkék vagyunk rátok, de hát most mit tudunk csinálni. - sóhajtott. - Szóval nagyszülők leszünk! - mosolygott boldogan.

Ezért is imádom anyukámat. Mindenben képes a jót meglátni, és nem csak a dolgok rossz oldalát nézni.

Megkönnyebbülten sóhajtottam fel, Shawn pedig hallatott egy halk ideges nevetést. 

•••

- Ezt még mindig nehéz felfogni. - nevetett Aal - Olyan fura hogy még csak 19 vagy. De mar konkrétan menyasszony vagy és babát vársz.

- Még nekem is egy kicsit hihetetlen, elhiheted. - mondtam miközben pakoltam be a mosogatóba.

- Jézusom de udvariatlan vagyok. - kapott a fejéhez a lány - Bepakolok én helyetted. Ülj le nyugodtan.

- Nem kell, már csak ez a kettő tányér van. - legyintettem. Felcsuktam a mosogató ajtaját majd elindítottam. - Na gyere megágyazunk?

Felpattant a székről és elindultunk felfelé. Anyáék hotelben szálltak meg, hiába mondtam nekik hogy van pótágy, ők nem akartak a terhünkre lenni. Főleg most. Bár lehet hogy mindenkinek jól jön hogy most nincsenek itt. Legalább fel tudják dolgozni a hallottakat.

Ahogy felértünk és beléptünk a vendégszobába láttam ahogy Karen és Shawn éppen ölelkeznek, így inkább megfordultam és mondtam Aalnak hogy egy kicsit várjunk kint.

- Ugye még mindig boldog vagy Shawn mellett? - kérdezte nagyra nyílt szemekkel.

- Persze hogy az vagyok. - kuncogtam - Bár, az utóbbi pár napban kicsit összekaptunk de ez még nem azt jelenti hogy nem szeretem. Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek. A miénk sem tökéletes, de mindketten megpróbáljuk a maximumot kihozni magunkból.

- Em - lépett oda hozzám Shawn - Édesem. Nagyon sajnálom hogy ilyen voltam az utóbbi pár napban. Sok rajtam a stressz az album miatt, az esküvő, a baba is. Most egy kicsit minden összejött. - bújt a nyakamba.

- Miért nem mondtad? - vontam kérdőre

- Mármint micsodát?

Közben halkan becsukódott az ajtó és észrevettem hogy Aal bement az anyukájához.

- Hogy nem szeretnél esküvőt.

- Dehogynem szeretnék. Csak kicsit később.

- Mondtam hogy nekem nem baj ha később lesz megtartva. Sőt, úgy is csinálhatjuk hogy mi bemegyünk az anyakönyvvezetőhöz és miután megszületik a kicsi, utána megtartjuk a lagzit.

- Tudom, erről már beszéltünk. - sóhajtott - Nekem ez a verzió jobban tetszik. - suttogta.

- Nekem is - mosolyogtam - Viszont segítek megágyazni Karennek.

- Kicsim, hagyjad. Majd megcsinálják maguk. - fordított maga felé.

- De Shawn ők vendégek. - suttogtam erőteljesen. Megrázta a fejét majd elengedett.

Benyitottam a szobába ahol láttam hogy a lányok már mindent megcsináltak.

- Gondoltuk hamar megcsináljuk hogy ne neked kelljen. Pihenj csak. - simította meg a karomat Karen. Igazából nem volt ellenemre hogy csak pihenjek, hiszen eléggé elfáradtam a mai nap. - Menjetek ki a kertbe egy kicsit, legyetek ketten. Nem árt nektek. - mosolygott. Esküszöm, áldás ez a nő.