Marvel /A Boszorka/ A Földön

4.

   Az autó úton egyikőkünk sem szólalt meg. Rendkívüli csend telepedett közénk. Majd nem tudtam tovább várni:
-Hová visz engem?
-Egy kávézóba.
Nem kérdeztem többet, mert nem voltam a részletekre kíváncsi. Gondoltam ha amúgy is tudatni akarják velem, majd közlik.
  
   Igazából sosem voltam még kávézóban azelött, de nem is vágytam rá. Az árvaházban nagy ritkán adtak nekünk tejeskávét, de az sosem ízlett. Ezen töprengtem, míg észre nem vettem, hogy megérkeztünk. A hölgy kiszállt, és én is úgy tettem. Egy kissé kicsi épület elött parkolt le, amely tábláján ez állt: Summer Cafe. Az épület maga is nyári hangulatú színekben pompázott, de engem nem ez kötött le. Hanem, hogy mi lesz velem. Mivan ha bebörtönöznek, és sosem látok újra napfényt? Mivan ha megölnek? Mivan ha kínozni fognak? Mivan ha...Rengeteg kérdés volt akkor épp bennem, de egyikre sem tudtam válaszólni hirtelenjében. Minden attól  a nőtől függött, aki épp elöttem állt, és ajtót nyitott nekem. Majd beléptem rajta.

   Az épület maga takaros volt belülről is, de nekem valami nem stimmelt. Valami itt nagyon nincs rendben. Amikor ezt magamnak kijelentettem, jobban elkezdtem parázni. Nem voltak sokan az épületben, csak egy-egy pár, de engem ők sem nyugtattak meg. Sőt, amikor rájuk néztem annál inkább nyugtalanabb lettem. A nő egy asztalhoz invitált, ami az üveg mellett helyezkedett el. Leültünk, majd megint beállt közénk a csend.

-Kérsz valamit?-kezdte most ő.
-Nem igazán tudom mit szokás inni egy kávézóban, a kávén kívül természetesen- itt egy kicsit megálltam- De a tejeskávét nem szeretem!
A nő erre bólintott.
-És mit szólnál a kakaóhoz?
-Nem tudom az micsoda.
-Szeretnéd megkostólni?
-Jó -válaszoltam bár még mindig furcsáltam ezt az egésztet.
A hölgy remdelt, majd újra hozzám fordult:
-Ugye tudod, hogy nagyon különleges vagy?
-Milyen értelemben, mert én egy szemernyi fényt se látok a jelenlegi életemben?!
Megint beállt egy kis csend közünk.
-Mit láttál éjszaka?
Nem válaszoltam, de tudtam mostmár nem menekülhetek a téma elöl.