Marvel /A Boszorka/ A Földön

26.

   Másnap már indultam is. Nehéz volt kilépni az egyetemről, mivel sok szép emlék kötött hozzá. Azok is mind Hettyvel voltak kapcsolatosak. A lánnyal viszont, nem találkoztam. Lehet túlságosan fájt neki, hogy elmegyek. Bár erre sosem derült sor.

   A S.H.I.E.L.D. a csapatokat az abban résztvevő személyek alapján válogatta össze. Kellett lennie köztük két csak terepre szakosodott ügynök. Igazán terepre leginkább őket küldték. Két tudományos szakinak is részt kellett vennie mellettük. Nekik nem kell sokszor fegyverrel lövöldözniük, de elengedhetetlenek a csapatból. Emellett volt egy "felügyelőnk", aki valamiféle főnök szerepet játszott ebben a csapatban. Persze meg volt olyan, mint én . Vagyis tudományt tanult, de mégis fegyvert foghat. Erre a posztra kellett a legtöbbet tanulni, de hamar kiderült, hogy tetszettem a zsűriknek.

   Itt megismerkedtem egy lánnyal, aki orvos volt. Lisának hívták, és az első pillanattól kezdve kedves volt velem. Nem tudom miért, de jólesett. Közepes hosszúságú, egyenes, szőke haja volt. Ellnetéte Hettynek, de megmertem volna esküdni rá, hogy jól kijöttek volna egymással. Lisában már a kezdetekben megtudtam bízni, ami nálam elengedhetetlen volt. Az utóbbi idők ugyanis a bizalom számomra meghatározóvá vált.

   A mi csapatunk ált hat tagból. Bár eleinte nem, de a késöbbiekben már úgy éreztem mi vagyunk a legjobbak.

   Mikor beléptem abba a terembe, amibe a jövőbeli tagokat ismerhettem meg, egy hosszú ülőgarnitúrával találtam szemben magam. A kanapán ült két-két tinédzser lány és fiú. Csak egy ember állt, de az ő hajáról látszott, hogy már jobb időket is megállt. Hátranézett rám, mikor meghallotta az ajtót. Szemembe nézett, és ő is az enyémbe. Melegség áradt belőle, amikor mélyen belenéztem. Bár ez csak egy pillanat volt, mégis ezer gondolatot szűlt.
-Ismerkedjetek meg egymással, míg vissza nem jövök-mondta a tapasztalt veterán, (csak mi szólítottuk így,)majd kiment.
Én nekidőltem a falnak, és karba tettem a kezem.
-Szerintem mindenki mutatkozzon be szép sorban...-kezdte felállva az egyik fiú- én Victor vagyok, és szakosodott terepügynök vagyok.
Hurrá! Mégegy V kezdetű őrült...Nem volt túlságosan szimpatikus számomra. Szőkés-barna haja volt, amiben egy kék csík éktelenkedett. Sejtettem, hogy vele nem fogok kijönni olyan jól, mint a többiekkel.