Marvel /A Boszorka/ A Földön

16.

   Engem nézett lankadatlanul, szinte már idegesített. Kíváncsian fürkészte a tekintetemet, de én nem akartam semmit elárulni neki. Támadt egy ötletem, de ahoz, hogy végrehajtsam kellett egy kicsinke bátorság. Ami nekem nem volt abban a pillanatban. Aggódtam, hogy mi lesz ezután, aztán erőt vettem magamon, és megszólaltam:

-Nem tudom miről beszél.

-Igazán?-vonta fel a szemöldökét Nicolas. Kicsit kuncogott magában, addig  és körbenéztem a szobában. Fehér falak, és egy ajtó. Az volt az egyetlen kiút a szobából. -Nem szoktak fura álmaid lenni?

-Nem- válaszoltam.

-Ne hazudj! Bárkit kérdeztem mindenki ezt hozta fel veled kapcsolatban elsőnek- mordult fel. Majd sóhajtott, és újra megszólalt, de egy kicsit nyugodtabban-Mit látsz éjszakánként?

-Egy fát, és rajta hangyákat- hazudtam.

-És még valamit?

-Semmit.

-Figyelj, értékelem a bátorságodat, de nekem nem kell hazudnod-kicsi szünetet tartott- Hisz én lennék az apád, vagy nem?

-Nem igazán tudok hinni benne- mondtam unottan.

-Miért nem?

-Te hinnél, ha csak úgy ezt mondanák neked?

-Igen, ha lenne rá bizonyíték.

-És neked van?-kérdeztem.

-Persze. Rengeteg!

Ezen egy kicsit elszonytyolódtam, mert azt hittem megfoghatom ezzel. De nem. Egy kis ideig csend állt be közénk. Majd Nicolas szólalt meg:

-Van valami, amire kíváncsi vagy?

-Mit szándékozol velem tenni?

-Csak kérdéseket szeretnék feltenni neked. Meg szeretném ha hozzájárulnál a kisérleteinkhez- válaszolt.

-Soha.

-Miért vagy ilyen negatív? Semmit az égvilágon nem tettem ellened! Nem is tehettem! -akadt ki Nicolas.

-Pont ez az! Lehet, hogy csak némi szeretetre vágyok -mondtam duzzogva. Egyáltalán nem akartam együtt működni se vele, se a társaival.

-Úgy vélem kell neked egy kis idő, hogy felfogd a történteket-jelentette ki, majd kisétált az ajtón.

Mi a franc? Még, hogy működjek együtt vele? Szinte már sértő..De mégis, hogy talált rám?   Teljes biztonságban voltam eddig, akkor miért pont most tűnt fel?...Túl sok a kérdés, és kevés a válasz....Mi lenne ha....Nem ez nem jó ötlet. Észrevennék, hogy elfáradok. Valami mást kell kitalálnom....De mit?  Rengeteget gondolkoztam, majd végül elálmosodtam, és elaludtam. Arra ébredtem, hogy Nicolas arcára elégedett mosoly ül ki. Én pedig lebegek a székkel együtt. Francba.