Marvel /A Boszorka/ A Földön

49.

   Azokban a napokban a levelek jelentették számomra a megnyugvást. Lisától hetente kaptam mindig egyet. Hetty meg hébe-hóba küldött nekem egyet. Mindkét lány leveléből életkedv jött át, így én is jobban éreztem magam. Nem tudom pontosan mennyi ideig éltem abban az épületben. Talán egy évig? Kettőig? Nem igazán néztem az időt, hisz minek? Én nem mentem munkába. Akkor ettem, és aludtam, amikor akartam. Senki nem szólt bele. Ez így volt tökéletes.  

   Egy napon igen érdekes dolgot halottama S.H.I.E.L.D. egyik adóján. Egy Tesseract nevezetű, nagy energiával rendelkező kockát elloptak. Ellopta egy Loki nevezetű asgardi, akit én már álmaimból szélsőségesen ismertem. Aznap eljött hozzám a nagy Phill Coulson személyesen. Ő volt az első vendégem. Örültem neki, hogy valaki egyátalán meglátogat. De, amint megpillantottam az arcát, én is elkomorodtam.

-Philip L Coulson-nyújtott kezet nekem.

-Tudom ki maga-ráztam kezet vele.

-Remek...Mielött bármit mondanék kérem fogadja előre is nem egyet értésemet.

-Hogy...?

-Kezdjük is!- szaladt előre Coulson-Kérem nyújtsa ki a karját!

Odanyújtottam, majd egy szerkezettél belémdöfött.

-Sajnálom.

Ennek ellenére én még mindig kérdőn tekintettem rá.

-Ez a szerkezet holnap reggel fog működésbe lépni....A lényege annyi, hogy ha maga a Föld légkörébe kerül meghal.... A S.H.I.E.L.D. azt követeli magától, hogy hagyja el a bólygónkat, és lehetőleg ne térjen vissza. Ennyi lenne a mondani valóm.

Nem tudtam mit mondani erre. Csak némán hápogtam. Majd egy öt perc múlva sikerült megszólalnom:

-Hogy..tehetik..ezt velem? A Föld ugyanolyan otthonom, mint bárki másnak!

-Sajnálom-mondta újra Coulson. Látszott rajta, hogy komolyan gondolja-Sajnálom.

-Úgy gondoljak, hogy én vagyok az oka a Tessarct elrablásának? Loki feltűnésének? Hogy közöm van ehez?

-Mi nem állítunk..ilyet-bicsaklott meg, ami egyértelművé tette számomra, hogy hazudott.

Bólintottam, majd készülődni kezdtem. Nem volt sok cuccom. Összesen állt egy hátitáskából, néhány levélből, némi ruhából és természetesen a kék dzsekimből. Aztán elkezdtem búcsúzkodni:

Hetty kérlek vigyázz magadra. Igen jó barátomnak tartalak, és nem akarom, hogy bármi bajod essen. Tudom simán belemész bármibe, de azért légy óvatos. Ég veled! Mary voltam.