Marvel /A Boszorka/ A Földön

45.

   Épp egy küldetésről jöttünk vissza, amikor Lisa felvetette, hogy menjünk el sörözni ketten. Persze belementem, mert nem terveztem semmit másnapra. Minden rendben ment. Elmentünk. Söröztünk. Jól éreztük magunkat. A baj csak ezután kezdődött.

   Mikor visszatértünk a bázisra semmit nem találtunk különösnek. Pedig egy őr sem állt a helyén. Sőt egy őr sem volt. Valószínüleg a szesz hatása miatt. Mikor beléptünk a közösségi helyiségbe Brodiet találtuk a kanapén feküdve. Nem tartottuk furának, mert gyakran szokott elbóbiskolni. Hagytuk aludni őt. Bár nem horkolt, ami feltűnhetett volna nekünk. De nem tűnt. Mentünk tovább. Lisa befordult a szobájába, így magamra maradtam. Égett a fejem, de valakit mindenképpen fel akartam kelteni. (Ezt is az alkohol hatása miatt akartam.) A laborhoz mentem, mert úgy véltem ott találom Gracet. Ott is volt. De nem úgy, ahogy kellett volna.

   A labor padlóján feküdt. Odasiettem hozzá. Már amennyire tudtam. Háton feküdt, és körülötte mindent vér borított. Ne. Ne. Ne...ugye nem..De. Halott volt. A golyó a szívét ütötte át. Elfordítottam a fejem, és kimentem a szobából. Nem akartam Gracere gondolni, mert tudtam, ha azt teszem elvesztem a fejem. Végleg. Bár nem voltam annyira józan, mégis ebben biztos voltam. Imádkoztam, hogy ne legyen még az épületben a gyilkos. De miközben egyre jobban józanodtam kifelé, annál inkább az ellenkezője látszott. Meg voltam győződve arról mostmár,hogy Brodie is halott, ezért nem a nappali felé vettem az utamat.

   Bekopogtam Victorhoz, majd miután nem érkezett válasz beléptem. Az ágyán feküdt. Egy golyóval a fejében. Ebben az esetben jobban körülnéztem, de annál inkább az jöt le, hogy nem régiben történt az eset. Kilépve a szobából egy alakot vettem észre. Belópózni készült Lisa szobájába. Oldalról nekiugrottam. Kiesett a kezéből a pisztoly. Ütöttem vágtam, ahogy csak tudtam. Sajnos nem voltam józan, ezért elég szánalmasnak nézhettem ki, és így könnyebb volt legyőzni engem. A férfi kikerült alólam, és a fegyveréért nyúlt. Ebben a pillanatban Lisa jelent meg az ajtóban. És elhangzott egy dördülés.