¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Nem volt túl sok időm elkészülni, de nem akartam alul öltözött lenni. Egy fekete fél ujjas felsőt és csíkos szoknyát választottam.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
A hajam kontyba feltűztem majd egy natúr sminket készítettem. Mire mindennel végeztem Soma is ideért értem. A szüleivel együtt.
- Mila! Wáó nagyon csinos vagy! – ölelt át Melinda.
- Köszönöm. Nem vártak sokat?
- Nem.- puszilt a vállamra Soma – Dögös vagy. – súgta a fülembe.
Örülök, hogy tetszem neki.
- Induljunk. – nyitott ajtót nekem.
- Látod, a fiad legalább igazi úriember!
Míg ezt ők megvitatták Soma a combomra tette kezét, így vezetett el Denisék házáig. Egyetlen kopogás után nyitódott az ajtó, mintha csak arra várt volna, hogy érkezzünk.
- Hűha. Nagyon jól nézel ki. Örülök, hogy látlak. – köszöntött elsőként Soma.
- Köszönöm szépen. – léptem beljebb.
A lakásban rengeteg ember volt. Rajtuk kívül senkit sem ismertem.
- Igyatok valamit, mindjárt itt lesz Natasa. Épp munkából jön haza.
- Nem tud semmit? – azt hittem ő is itt lesz.
Denis csak fejét rázva sétált az épp őt hívó szőke lányhoz.Egész biztos rólam beszéltek, hiszen a lány amióta beléptem le sem vette a szemét rólam. Soma beljebb ment, valami italért, de ez már tíz perce, mintha elveszett volna ezen a néhány négyzetméteren.
- Somii...ne már...tényleg?! – üti meg a fülem egy vékony női hang.
- Most jön! – kiabálta el magát Denis, erre Soma is vissza keveredett hozzám.
- Ne haragudj, itt vagyok. – súgta mögém állva.
Ebben a percben belépett Natasa. Boldog volt a vendégsereg láttán, nem számított rá, hogy ennyien várjuk őt idefent.
- Mila! Úristen, ez a ruha! – jött oda hozzám.
- Vanii. Nemáár. Köszönöm. – öleltem át.
Sokat beszélgettem vele, jóban lettünk. Egy ideig mindenki csak beszélgetett majd Denis zenét kapcsolt, oda lépett Natasa elé, lassan letérdelt és feltette a nagy kérdést. Persze volt sírás, a válasz egyértelmű igen volt.
- Gratulálunk! – kiabált mögülem Soma.
- Viszoont. Mielőtt annyira örülnénk ... Van valami. – kezdte félve – Denis, ezt nem így akartam elmondani ...
- Mi van nyuszii? Mi a baj? – törölt le egy könnycseppet.
- Úgyis tartod a lánykérést, ha azt mondom terhes vagyok?
Mindenki megfagyott egy pillanatra, egyedül Melinda sírdogált.
- Viccelsz?!
Könnyeivel küzdve rázta meg a fejét.
- Apa leszel. – ahogy ezt kimondta Denis felkapva ölelte át.
- A világ legboldogabb embere vagyok! Apa leszek,te pedig a feleségem!
Ezt követően mindenki újra gratulált, koccintott a jegyesekre és a születendő baba egészségére. Míg én Melindával beszéltem, a család férfi tagjai iszogattak, a többiek elköszöntek, nem maradt rajtunk kívül túl sok ember.
- Na jóó elég, te most szépen lepihensz! – húzta Denis az öccsét az egyik szoba felé.
- Nem akarok. Jó vagyok.
- Itt meg mégis mi folyik?! – ment oda Melinda.
- Soma többet ivott, mint amit elbírt volna.
- Nem majd nem ünnepelem meg, a bátyám apa lesz na meg férj. – magyarázkodott andalogva.
Próbálták besegíteni, de ellenállt.
- Mila! Hol van? – fordult vissza.
- Itt vagyok. Menjünk be. – karoltam a derekába.
- Baby...
- Shhh. Gyere. – érdekes módon hallgatott rám.
- Fiam miért kellett ez?! Ezt kell látni a barátnődnek?! – jött utánunk az apja mérgesen.
Láttam Somán, hogy dühössé vált, már válaszra nyitotta volna a száját.
- Nee. Nem történt semmi. – néztem Bobra könyörögve, hogy ne veszekedjenek.
