43.

143 5 0
                                    

Elsők között hívtak a terembe

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Elsők között hívtak a terembe. Ahogy beléptem már nyújtották is a borítékokat amiben a feladat lapok voltak.

- Mindegy milyen sorrendben halad, ha végzett együtt hozza ki mindet. Az eredmények holnap reggel 8-kor  lesznek közölve.

- Értettem.

- Sok sikert. - mutatott egy padra.

Nem válogattam amilyen sorrendben voltak úgy haladtam. Miután kitöltöttem az összeset átnéztem, hátha valami még esetleg eszembe jut.

- Viszontlátásra. - hagytam az asztalon minden lapot.

Kint már csak Katy álldogált.

- Ohh hát végeztél. - állt meg előttem - Jól megvoltunk ám Somával míg te nem voltál itt.

- Hm el tudom képzelni. - nevettem a képébe.

- Flörtölt velem, aztán megcsókolt. - nézett a szemembe - Irtó jól csókol.

- Na ide figyelj! - emeltem fel a hangom - Utoljára figyelmeztetlek téged! Szállj re róla!

Csak nevetett. Nem vett komolyan. A pillanat töredéke alatt falnak löktem.

- Nem vicceltem! Kibaszottul megbánod, ha szórakozol velem!

Ebben a percben elhangzott a neve. Feltápászkodott, nagy ívben került ki majd eltűnt az ajtó mögött. Sikerült felbosszantania. Kimentem az iskola elé, hogy elszivjak egy cigit. Talán másodjára szívtam bele mikor mellém lépett Soma.

- Te meg mit csinálsz? - szúrós szemmel nézett a füstölgő cigarettára.

- Nyugtatót vettem be.

- Történt valami? - mindig ráérez.

- Katy szerint csókolóztál vele míg én bent voltam.

- Ugye nem hiszel ennek az idiótának!? - húzott magához - Ha az utolsó is lenne a földön sem kellene.

- Annyira gyűlölöm ezt. - mondtam őszintén - Hogy folyamat ott van a nyakadban és próbál becserkészni..

Dühítő.

- Én nem akarok versengeni, nem akarok az lenni aki folyamat szemmel tart és ugrik amint Katy vagy bárki más a közeledbe lép.

- Baby! - emelte magára a tekintetem - Senki. Komolyan senki sem érhet a nyomodba. Te vagy az egyetlen aki kell, aki érdekel! Hidd el nekem.

Csak átöleltem. Nem benne kételkedem, inkább magamban, hogy nem leszek elég jó számára.

- Te vagy a mindenem Baby. A mindenem. - csókolt meg, ami hatásos volt és megnyugtatott.

- Elmegyünk vásárolni? - próbáltam terelni a gondolatokat.

- Ahha. - indult el.

Minden listán szereplő fontos dolgot megvettünk. A rengeteg csomag alig fért be a kocsiba.

Alighogy haza értünk Soma mobilja csörgött elvonult beszélni, ezalatt én kipakoltam a szatyrokat.

- Ejha. Azt hittem még tudok segíteni.

- Azt nem tudom feltenni. - mutattam a pultra sorakoztatott dolgokra amiket a felső szekrényben tárolunk.

Persze ő gond nélkül felpakolt.

- Így könnyű. Elloptál tíz centit tőlem. - nevettem.

- Hm. Most majdnem csípőből válaszoltam. - tekintete elárulra, hogy mi járt a fejében.

- Hihetetlen vagy.

- Most miért!? - nézett ártatlanul.

Elment zuhanyozni, készítettem vacsorát.

- Megint isteni finom volt. Köszönöm. - szedte össze a tányérokat.

- Egészségedre. - picit ültem még.

Ejtőztem.

- Benne vagy, hogy holnap este elmenjünk arra az egy hétre?

- Igen.

- Tedd ezt el. - nyújtotta át a bankkártyáját - Menj be holnap az eredmény után és vegyél bőröndöt.

- Nem szükséges.

- Ne ellenkezz! - csókolt meg.

- Oké rendben. - adtam meg magam - Akkor most elmegyek fürdeni.

 VágyÁlom Where stories live. Discover now