Elsők között hívtak a terembe. Ahogy beléptem már nyújtották is a borítékokat amiben a feladat lapok voltak.
- Mindegy milyen sorrendben halad, ha végzett együtt hozza ki mindet. Az eredmények holnap reggel 8-kor lesznek közölve.
- Értettem.
- Sok sikert. - mutatott egy padra.
Nem válogattam amilyen sorrendben voltak úgy haladtam. Miután kitöltöttem az összeset átnéztem, hátha valami még esetleg eszembe jut.
- Viszontlátásra. - hagytam az asztalon minden lapot.
Kint már csak Katy álldogált.
- Ohh hát végeztél. - állt meg előttem - Jól megvoltunk ám Somával míg te nem voltál itt.
- Hm el tudom képzelni. - nevettem a képébe.
- Flörtölt velem, aztán megcsókolt. - nézett a szemembe - Irtó jól csókol.
- Na ide figyelj! - emeltem fel a hangom - Utoljára figyelmeztetlek téged! Szállj re róla!
Csak nevetett. Nem vett komolyan. A pillanat töredéke alatt falnak löktem.
- Nem vicceltem! Kibaszottul megbánod, ha szórakozol velem!
Ebben a percben elhangzott a neve. Feltápászkodott, nagy ívben került ki majd eltűnt az ajtó mögött. Sikerült felbosszantania. Kimentem az iskola elé, hogy elszivjak egy cigit. Talán másodjára szívtam bele mikor mellém lépett Soma.
- Te meg mit csinálsz? - szúrós szemmel nézett a füstölgő cigarettára.
- Nyugtatót vettem be.
- Történt valami? - mindig ráérez.
- Katy szerint csókolóztál vele míg én bent voltam.
- Ugye nem hiszel ennek az idiótának!? - húzott magához - Ha az utolsó is lenne a földön sem kellene.
- Annyira gyűlölöm ezt. - mondtam őszintén - Hogy folyamat ott van a nyakadban és próbál becserkészni..
Dühítő.
- Én nem akarok versengeni, nem akarok az lenni aki folyamat szemmel tart és ugrik amint Katy vagy bárki más a közeledbe lép.
- Baby! - emelte magára a tekintetem - Senki. Komolyan senki sem érhet a nyomodba. Te vagy az egyetlen aki kell, aki érdekel! Hidd el nekem.
Csak átöleltem. Nem benne kételkedem, inkább magamban, hogy nem leszek elég jó számára.
- Te vagy a mindenem Baby. A mindenem. - csókolt meg, ami hatásos volt és megnyugtatott.
- Elmegyünk vásárolni? - próbáltam terelni a gondolatokat.
- Ahha. - indult el.
Minden listán szereplő fontos dolgot megvettünk. A rengeteg csomag alig fért be a kocsiba.
Alighogy haza értünk Soma mobilja csörgött elvonult beszélni, ezalatt én kipakoltam a szatyrokat.
- Ejha. Azt hittem még tudok segíteni.
- Azt nem tudom feltenni. - mutattam a pultra sorakoztatott dolgokra amiket a felső szekrényben tárolunk.
Persze ő gond nélkül felpakolt.
- Így könnyű. Elloptál tíz centit tőlem. - nevettem.
- Hm. Most majdnem csípőből válaszoltam. - tekintete elárulra, hogy mi járt a fejében.
- Hihetetlen vagy.
- Most miért!? - nézett ártatlanul.
Elment zuhanyozni, készítettem vacsorát.
- Megint isteni finom volt. Köszönöm. - szedte össze a tányérokat.
- Egészségedre. - picit ültem még.
Ejtőztem.
- Benne vagy, hogy holnap este elmenjünk arra az egy hétre?
- Igen.
- Tedd ezt el. - nyújtotta át a bankkártyáját - Menj be holnap az eredmény után és vegyél bőröndöt.
- Nem szükséges.
- Ne ellenkezz! - csókolt meg.
- Oké rendben. - adtam meg magam - Akkor most elmegyek fürdeni.
YOU ARE READING
VágyÁlom
Romance" ... a komódhoz ugorva füléhez kapja majd a mosoly, ami eddig az arcán volt lefagyott. Hirtelen aggódó, fájdalmas tekintet vette át a helyét. ... "