Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Végig rohantam a folyosón, mire végre találtam egy nővért.
- Milát keresem, balesete volt.
- Bizonyára ön Soma. - indult a pulthoz - Szólok az orvosnak, hogy megérkezett.
Alig két percet vártam, egy férfi közelített felém.
- Dr Radnóthy Ferenc vagyok, én kezelem Milát. - mutatkozott be - Azért önnek telefonáltak, mert így volt megjelölve, baj esetén értesítendő személynek.
- Mi van vele? Láthatom?
- A rendőr aki helyszínelt az irodámban van. Jöjjön.
Beérve Zsolt állt előttem. Ismerem őt.
- Soma. - nyújtott kezet.
- Mi történt?
- Mila a zebrán kelt át, amit az autós nem vett észre. Nem tartotta be a sebességhatárt, elgázolta. Elismerte, hogy hibázott. Jelenleg előzetes letartóztatásban van.
- Hogy nem vette észre?! Ha az utat nézi látnia kell! - őrjöngtem.
- Bevallása szerint a mobiljára nézett.
- A rohadt...
- Mila eszméleténél volt mikor a mentők kiérkeztek. Stabilizálták, majd ide hozták. - vágott a szavamba.
- Két bordája tört el, agyrázkódása van. Több helyen zúzódásai vannak de azt kell mondjam, szerencsésen megúszta. Ez tragédiaként is végződhetett volna.
- Bemehetek hozzá?
- Igen, a nővér megmutatja hol van. - ezzel én ki is mentem.
Két ajtóval arrébb volt a szobája.
- Most alszik, kérem ne ébressze fel.
Bólintottam.
- Baby. - simítottam végig az arcán.
- Élet. - motyogta halkan.
- Shh. Itt vagyok. Pihenj.
- Ne haragudj rám!
- Nincs miért. Könyörgöm pihenj.
- Csak ki akartam menni kicsit. Nem akartam bajt.
Hiába kértem, nem hagyta abba.
- Shh. - csókoltam meg - Baby! Nincs okom haragudni rád! Nem te hibáztál, hanem az a paraszt aki nem az útra figyelt.
- Kislányom!! - rontott be Mila apja - Vigyázz! - lökött félre.
- Te hogy kerülsz ide?
- Annyira megijedtem. Amikor a rendőrség hívott ... ahogy anyádnál. Úgy féltem... - sírta el magát.
- Ingrid? Hol van? - ült feljebb sziszegve a fájdalomtól.
- Kint. Holnap lesz az előadás.
- Akkor te mit keresel itt? - nézett rá teljesen érzelemmentes arccal.
- Mila, kislányom...
- A fenét kislányod! Fontosabb Ingrid előadása. Most minek jöttél?! Menj és nézd őt!
- Könyörgöm.
- Ne könyörögj! Soha, de soha ne gyere vissza! Nem akarom, hogy apa szerepet játssz!
- De lányom!
- Ne hívj így! Nem érdemled meg, hogy így nevezz! Azok után amit velem műveltetek!
- Sajnálom Mila! Én ... tényleg sajnálom.
- Jobb ha most elmegy.
- Te ... Te tele beszélted a fejét. Ellenem fordítottad!
Olyan düh fogott el... Egy szempillantás alatt kiraktam a folyosóra.
- Én beszéltem tele a fejét?! Ki verte kék, zöldre?! Ki nem jelent meg a szalagavatóján?! Ki mondta neki, hogy jobb lett volna ha ő hal meg akkor abban a balesetben amiben a testvére és az édesanyja?! Te ugye?! Fontosabb számodra az a szőke ripacs, mint a hús vér lányod! Apának tudod nevezni magad?! Szállj mélyen magadba.
