I'm a peril man [Kim Taehyung ff.] - Befejezett

27. I'm aspiring man

- Patty-t miért nem hoztad? Köszönöm Rob, leteheti. - Ryung kijött elém, hogy én be tudjak menni a birtokra. Az őr, név szerint Rob, fejbólintással jelezte a lánynak, hogy értette a parancsot. Meghajolt előttem, majd leengedte a fegyverét, és elment.

- Miért nem hoztam? - kérdeztem vissza felvont szemöldökkel. - Az sem biztos, hogy meg fogjuk tudni beszélni Jungkookkal a dolgokat. Miért hoztam volna ilyen veszélyes helyre?

- Hülye vagy. - sóhajtott fel. Elindultunk a házhoz, én pedig azon gondolkodtam, vajon melyik ablakból fogom kapni az első elbaltázott golyót. Ryung intézte el nekem, hogy Kookkal beszélni tudjak, de vajon a férfi is szeretné ezt?

- Nahát, téged is látni? Te kitaszított majom. - Jimin mikor meglátott akkorát ütött a hátamra, hogy még én is feljajdultam, pedig nem szokásom. A csípős érzés bizsergéssé vált, és teljesen elzsibbadt az egész hátam.

- Te elmebeteg törpe. - fújtattam. Jin is köszöntött, de csak a konyhából. Szokásához híven, egyszerre főzött több ételt, így nem tudott elszakadni onnan.

- Fent vár. - intett a lépcső felé Ryung. Sóhajtottam egyet, és nem tetszőn megráztam a fejem. Még arra sem volt képes, hogy lejöjjön? Bár lehet én jártam jobban azzal, hogy nem a többiek előtt harapja le a fejem.

Eleresztettem egy ,,mindent bele!" sóhajt még az ajtó előtt, majd határozottan lenyomtam a kilincset, és beléptem a szobába. Akárcsak egy emlékkép, úgy villant be elmémbe az a jelenet, mikor Jungkook elvonult ide, én pedig mindent megtettem, hogy bejussak, és megbeszélhessük a dolgokat. Most is ez történt. Megtörtem a lelkét, és jóvá kell tennem.

- Én akarom kezdeni. - emelte fel ujját. Biccentettem a fejemmel, köszönésképp, ami nála kimaradt, majd végignéztem, ahogy leül a székébe. Nem adott engedélyt, hogy leüljek, ezért keresztbe fontam a karom, és kimondtam, amit talán nem lett volna szabad a mondandója előtt.

- Sajnálom. - látványosan meglepődött. Haragja egy pillanat alatt elszállt, így nem kellett megvárnom, amíg leszedi a fejem, amiért megszólaltam.

- Sajnálhatod is. Pont tőled nem vártam ezt az árulást.

- Jungkook, ez-

- Ne szakíts félbe! Mondtam, hogy én kezdem. - vágott a szavamba. Elfogadva az akaratát bólintottam, és fejben lakatot tettem a számra. - Nem fogom megölni. Ha magad mellett tartasz egy nőt, az azt jelentheti, hogy megjavultál, vagy tényleg komoly ez a dolog. Az előbbit akkor se hinném el, ha orvos mondaná a szemembe. Ezért, maradhat. - nyögte ki a végét, nagy nehezen. A szavak, amiket most mondott, nem a sajátja. Biztos vagyok benne, hogy Minie-t idézte ezzel. De ettől függetlenül örülök.

- Köszönöm. Ezek szerint, ha áthozom, nem fogsz véres rongyként nézni rá?

- Ryung-nak sokat jelent az a lány. Nincs barátja a helyzete miatt, ezért.. hozd nyugodtan. - láttam rajta, hogy ha nem lenne neki Ryung, nem lenne ilyen elnéző, és engedelmes. Utálom, és imádom is egyben, hogy a nőknek ekkora tekintélyük és befolyásuk van a férfiakra.

- Akkor szent a béke. - nyugtáztam a mai nap legjobb pillanatát. Jungkook megadóan bólintott egyet, majd mégis elmosolyodva felállt, és megölelt. Párszor megütögette a hátamat, akárcsak Jimin, de ezt neki viszonoztam is. - Most mennem kell. Van még pár elintéznivalóm. - újra meg kel, hódítanom Patty szívét. Megint meg akarom érinteni azt a bársonyos bőrét.

------------------------

Belépve a házba, friss étel illata csapta meg az orromat. A konyha üresen fogadott, azonban a tisztasága azonnal feltűnt. El volt minden edény mosogatva, és csakis azért nem pakolta el őket, mert még nem száradtak meg. A szekrények le voltak törölgetve, ahogy az asztal is. A padlót felmosta, ráadásul még meg is főzött, ami a sütőben várta a vacsoraidőt.