Gergő elismerően bólintott, majd visszafordult a szíjak felé. Rebeka visszasétált a bokszzsákhoz és tovább edzett.
- Lehet, hogy amíg nem voltam itt egész nap edzettél, - kezdte Gergő újabb egy óra elteltével. – de le merném fogadni, hogy közelharcban visszafejlődtél.
Rebeka ránézett, Gergő arcán pedig egy széles, gúnyos vigyor terült szét. Rebeka egy kicsit megijedt, de igazából már nagyon próbára akarta tenni az erejét. Ugyan csak három napig edzett intenzíven, de akkor naponta több órákat. Második nap persze egész testében izomláz volt, ezért nehezebb volt rávennie magát az edzésre, de végül sikerült. És pontosan tudta, hogy ha Gergőt le tudja győzni, akkor Johanna sem lesz nehéz eset.
- Halkan megjegyezném, hogy te voltál egy hétig kórházban, nem én. – lépett Rebeka a tatamira. Gergő csak elmosolyodott, beletúrt a hajába és odament Rebekához.
Felálltak egymással szembe és felvették a szokásos térd rogyasztós, kart felemelős testtartást.
- Aki előbb eléri a három nyert játszmát az nyer. A vesztes a hátralévő napokban kiszolgálja a győztest. – mosolygott pimaszul Gergő. Rebeka felvonta a szemöldökét, bólintott és azonnal támadott is.
Rebeka előre lépett, elkapta Gergő jobb karját és a hátára szorította, tehetetlenné téve ezzel a fiút. Gergőnek persze esze ágában sem volt feladni. Előrehajolt és a háta felett átdobta Rebekát, aki egy hangos puffanással ért földet. Rebeka azonnal felpattant, de meg se tudott még fordulni, amikor Gergő elkapta hátulról és a nyakára fogta a karját. Rebeka megtartotta Gergő könyökét, elkezdte feltolni, így könnyen ki tudott csúszni a szorításból. Nem engedte el Gergő karját, hanem befordult mellé, egyik lábával megrúgta Gergő térdét, ezért a fiúnak kicsit be kellett hajlítania. Rebeka ezt az egyensúly nélküli pózt kihasználva a vállánál fogva a hátára lökte Gergőt, ráült a mellkasára és a két karját leszorítva teljesen harcképtelenné tette. Gergő egy kicsit még próbálkozott, de hamar rájött, hogy ezt már nem tudja visszahozni, így hát hátra döntötte a fejét és egy nyögéssel jelezte az első menet végét. Rebeka önelégülten elvigyorodott, majd felállt Gergő mellkasáról és felsegítette.
- Szerintem spóroljuk meg az időt, és egyezz bele, hogy nyertem. – fordított hátat Gergőnek Rebeka, hogy visszamenjen a kiindulási pontjához. – És ha ez megtörtént, csinálhatnál valami kaját. Kezdek éhes lenni. – fordult vissza Rebeka gonosz mosollyal az arcán.
Azonnal megbánta, hogy hátat fordított Gergőnek, mert amíg nem figyelt, Gergő összeszedte magát és már támadt is. Jobb egyenese tökéletesen Rebeka vigyorába talált, ezzel lehervasztva a mosolyt és elképesztő fájdalmat okozva Rebekának. Rebeka megtántorodott a hirtelen jött ütéstől és az egyensúlyvesztéstől. De Gergő nem kímélte. Rebeka még fel sem eszmélt, amikor Gergő újabb ütést mért rá, de most a gyomorszájába. Rebeka azonnal hasára szorította a kezét és felnézett Gergőre. A fiú szemében hevesség, düh volt és egy érzés, amit Rebeka nem tudott volna megállapítani, hogy mi. Talán gyilkolási ösztön, talán gyűlölet, vagy talán más. Rebeka egy dolgot tudott. Hogy fél ettől a tekintettől és, hogy soha többé nem akarja látni ezt Gergő szemében.
- Állj! – kiabált rá Rebeka. Gergő keze Rebeka feje előtt állt meg.
Gergő belenézett Rebeka félelemmel teli tekintetébe, szeméből pedig azonnal eltűntek az előbbi érzelmek. Helyüket felváltotta az aggodalom és az ijedtség, hogy ennyire megrémítette a lányt.
- Ne haragudj! – nyögte halkan Gergő, amikor feleszmélt. Rebeka még mindig hasára szorított kézzel megrázta a fejét.
- Mára inkább hagyjuk ezt. Ha akarod, akkor te nyertél, úgy is már csak két nap. – mondta, majd megfordult és kiment az istállóból.Helloka. Én nem igazán szoktam szeretni, amikor itt a végén írnak az emberek valami személyeset, de most úgy gondoltam nekem is kell. Ugyanis három mondandóm is van.
Az első, hogy azoktól akik várták a részt (attól a kemény két embertől 😅) elnézést szeretnék kérni a kimaradásért, csak necces volt az elmúlt időszak.
A második, hogy szeretném a véleményeteket kérni a sztoriról. Tetszik/nem tetszik, miért? Kiváncsi vagyok és szeretnék fejlődni. Előre is köszi, ha írsz valamit.
A harmadik, hogy mivel elkezdődött a suli, valószínűleg kevesebb időm lesz írni és részeket feltőlteni, de azért megteszek minden tőlem telhetőt.
Köszi, ha kitartó vagy és olvasod ezt az izét, amit próbálok összekaparni. Hamarosan jön a következő rész. Addig is jó olvasást mindenkinek!
YOU ARE READING
A Hang
FantasyA Hang, amit mindig hallasz és az Alak, amit mindig látsz. Rebeka egy átlagos lány Leggé városában. Legalábbis az emberek azt hiszik.