Ты моя - Az enyém vagy!

Titkok és események

Péter az édesanyjával beszélgetett, amikor kopogtak az ajtaján. Engedély adott és mikor belépett a szolga, mondta, hogy Mary Margaret kért bebocsátást. Pán mélyet sóhajtott majd beengedte. Az asszony, mikor belépett, külön köszöntötte őket. Aztán elmesélte, hogy Sally mit is művelt nem olyan rég. Már nem ez volt az első probléma, amit itt csinált. De mivel Péter nem nagyon törődött a lányokkal ezért mindig elengedte őket. A király mondta, bár még mindig érdektelenül, hogy tűnjön el a palotájából, úgy se érdekli, mi van velük. Cora a fejét rázta. Megvádolni egy családtagot? Ez felháborító! Viszont fia, azért adhatott volna keményebb büntetést. Péter az erkélye felé indult és mintha meghallotta volna anyja gondolatát, mikor hirtelen visszafordult az asszonyhoz.

- Tudja mit? Inkább halljon meg ő is. Csak ő se tudjon róla, rendben? – mondta kegyetlen vigyorral

Mary Margaret egy pillanatra ránézett a királynéra majd vissza a királyra. Ő megdöntötte a fejét és durcás hangon megszólalt.

- Hisz mégis csak egy családtagról van szó. Szóval teljesítsed a parancsomat! – mondta a végét komolyan

Wendy sietős léptekkel ment Emma szobájához, de a szolgálólányok, akik ott álltak, mondták, hogy nem tartózkodik odabent. Megkérdezte hátha tudják hova ment, de nem tudtak a kérdésére válaszolni. Végül a nappaliba találta meg, egymagába ülve. De nagyon el volt gondolkodva, mivel észre sem vette, hogy belépett a terembe. Így óvatosan megérintette a vállát. Emma ijedten rákapta a fejét. A tizenéves lány bocsánatot kért, hogy nem akart így ráijeszteni. Emma sóhajtott és megkérdezte, hogy mi a baj, mivel az arca elég zaklatott volt. Wendy körülnézett és mondta, hogy nem ez a legalkalmasabb hely arra, hogy elmondja. Bólintott és elmentek a szobájába. Nem ültek le, de Wendy ezt úgy is állva akarta elmondani. Az Oxford zöld ruhás lány újra megkérdezte mit is szeretne. Nem tudta mi ennyire sürgős. A Darling lány sóhajtott majd elmesélte neki. Az egyik lány mondta nekik, hogy egy férfival látták egy eléggé közeli állapotban. A huszonéves nő hitetlenkedve félrenézett. Ez nem lehet igaz! Wendy gyorsan hozzátette, hogy persze nem hiszi el amit, mondta nekik. Emma indulatosa felszólalt, hogy ez egyáltalán nem az ő dolga, és ha igaz is lett volna, akkor sem lett volna semmi köze hozzá. A lány megdöbbent aztán hallkan bocsánatot kért. Nem akarta ennyire feldühíteni. Csak gondolta elmondja neki, mielőtt a háta mögött kezdtek volna beszélni. A szőkehajú asszony elküldte az a lányt, aki még egyszer bocsánatot kért. Gyorsan kinyitotta a duplaajtót és elhagyta a szobát, majd becsukta maga után. De egy ideig még nézte a szépen kifaragott ajtót. Jó, lehet, hogy kissé beleszólt a dolgaiba, de csak figyelmeztetni akarta. Sóhajtott majd lassan visszament a többiekhez. Eközben bent a szobában, Emma idegesen járkált fel-alá. Miért kellett azzal, hülye kalózzal találkoznia. Ráadásul a királlyal sem úszhatja meg a beszélgetést. Úgy is lett. Tíz perc múlva ott is állt vele szemben. Pán tőle is akart hallani egy változatot. Természetesen mondta, hogy ez az egész csak egy hazugság és alaptalanul vádolták meg. A lány biztos csak fel akarta hívni magára a figyelmet. Péter egy ideig még gyanakvóan nézte aztán annyiban hagyta az egészet. Tíz éves kora óta ismerte őt és még nem nagyon hallotta őt hazudni. De ha kiderül, hogy ez a dolog mégis igaz, annak súlyos következményei lesznek. Végül elengedte és nem törődött vele többet.

Közben a lányok is megtudták, hogy Sally el fogja hagyni a palotát. Wendy, hátratett kézzel, falnak támaszkodva, élvezetes mosollyal nézte, ahogy búcsúzkodik a többi lánytól. De, végül ő is odament elköszönni. Sally bosszúsan, ő pedig örömtelien nézett rá.