Ты моя - Az enyém vagy!

Viszony a múltból

Másnap reggel Csing Wendyhez sietett. Nem jelent meg reggelinél és aggódott érte. A lány azért nem jelent meg reggelinél, mivel elaludt és egy újabb reggeli rosszulléte volt. Az ágy szélén ült lehajtott fejjel. Őrző is ott ült mellette és aggódva nyüszített. Reménykedett benne, hogy nem fog sokáig tartani. Fel akart kelni, de egyszerűen nem tudott. Émelygése nem akart elmúlni. Sóhajtott és beletúrt a hajába. Kopogtak az ajtón és gyenge hangon engedélyt adott. Csingiling lépett be miközben köszöntötte. Aggodalma nem volt hiábavaló, mikor meglátta, hogy a lány milyen sápadt. Gyorsan odalépett mellé és megfogta a vállát.

- Most már értem, hogy miért nem jöttél reggelizni.

- Oh, Csing! Ne is mond a reggelit mert csak még rosszabbul leszek. – nyögött fel

- Jól van, dőlj csak hátra, mindjárt visszajövök.

Biztonság érdekében odanyújtott neki egy kelyhet és egy kendőt. Wendy mondta, hogy ne hívja az orvost, múltkor is előfordult vele, adott gyógyszert, de biztos nem tudná azt most lenyelni. Csing bólintott. De azért elment a konyhára, hogy csináljanak neki egy gyógyteát. Azt legalább igya meg. Bent a konyhában rászólt, hogy teát gyorsabban készítse el, mivel a király kedvencéről van szó, aki kisbabát vár.

- Jól van, Csing kisasszony! A víz nem forr fel olyan gyorsan! – mondta mogorván a férfi

Szinte mindig mogorva volt, adtak is neki egy becenevet, hogy Morgó. De nagyon finoman főzött. De humorérzék is volt benne. Szolgákkal állandóan megviccelték egymást. Morgót leginkább az ételével szokták. Mivel tudták, hogy magára veszi. A teát rárakta egy tálcára majd odanyújtotta a lánynak és egészséget kívánt Wendy-nek. Csing megköszönte és gyors léptekkel ment vissza a lányhoz. Útközben majdnem belement Felix-be, de gyorsan bocsánatot kért.

- Na, óvatosan! – szólt rá kissé szórakozottan

- Elnézést, Wendyhez sietek, nem érzi jól magát.

- Akkor siessen.

Elköszöntek majd Csing nemsokára vissza is ért Wendyhez. Letette tálcát az asztalra majd átnyújtotta neki a gyógyteát. Mondta, hogy igya csak meg lassan. Jobban lesz ettől. Maradjon addig ágyban ameddig csak akar. Közben Felix elmondta, hogy összetalálkozott Wendy egyik szolgálójával, aki mondta, hogy megint rosszul van.

- Nagyon rosszul van? – kérdezte aggódva

- Azt nem tudom, ne haragudj!

- Jól van, elmegyek hozzá.

Wendy fél órával azután, hogy meg tudta inni a teát, elkezdett készülődni és öltözni. Már nem volt annyira sápadt. Tükör előtt igazgatta a ruháját. Mosolyogva végigsimított a hasán. Még mindig nem tudta felfogni, hogy egy élet fejlődik benne. Megnézte a nyakát is és a foltok lassan kezdtek elmúlni. Szerencsére hajával el tudta takarni. Most, hogy várandós a rangjához illően kapott kisebb fejdíszeket és az egyiket a fejére tette. Megetette a Pétertől kapott madarait, felvett egy kabátot majd a kutyájával elhagyták a szobát. A fordulóból jött ki, mikor szembejött vele a király. Őrzővel megállt, aki leült ő pedig meghajolt. Péter rájuk mosolygott és megpuszilta a lány arcát. Megsimogatta a bernáthegyi kutya fejét, miközben megkérdezte, hogy van. Hallotta, hogy megint rosszul volt.

- Igen, de már jobban vagyok. Most a kertbe készülök Őrzővel.

A király bólintott majd megsimogatta a fejét, amire Wendy a szemeivel félrenézett.

- Ha megint rosszul éreznéd magad azonnal szólj nekem vagy valakinek. Nem akarom, hogy bármi bajotok essen. – nézett le a hasára

- Úgy lesz, Felség! – bólintott halvány mosollyal