Ты моя - Az enyém vagy!

Trimeszter

Wendy arcán továbbra is ottmaradt az a mosoly. Tigris Liliom büszkén ült a helyén. Élvezd ki ameddig csak lehet, gondolta önelégülten. Henry kibontotta a csomagolást és egy könyvet talált benne. Pontosabban egy mesekönyvet. A címe Alice Csodaországban. Eléggé friss könyv, mivel egy évvel ezelőtt lett kiadatva. A herceg megköszönte az ajándékot miközben belelapozott. Péter a fiú felé nyújtotta a kezét.

- Add oda, én is megnézem.

Mosolyogva ránézett Wendy-re mielőtt még a könyvre kezdett koncentrálni. Kinyitotta és rá pár másodperc múlva elégedetten el is vigyorodott. A mellette ülő lányra nézett. Mosolyogva megdicsérte a jó könyvválasztás miatt. A lány zavartan elmosolyodott majd megköszönte. Péter ránézett Wendy-re majd vigyorogva felhúzta szemöldökeit egy pillanatra. Wendy zavart mosollyal lenézett az ölébe. A király visszanyújtotta a könyvet, ott ahol kinyitotta. Mondta, hogy egy vers van bele írva, olvassa fel mindenkinek.

- Az évek tavasszal,
A napok is reggel,
Reggel: hét óra van,
Gyöngyharmat a völgyben;
A pacsirta szárnyal,
Csiga a levéllel,
Isten mennyországban,
A világ így rendben!

- Ez igazán szép vers volt. – mondta a hercegnő

Wendy ránézett Tigris Liliomra és ahogy elnézte, továbbra sem zavartatta magát, hogy ellopta az ajándékát. Sőt még büszkébb lett, mikor a verset is megdicsérték. A herceg még nem fejezte be. Volt még vissza egy sor.

- Isten éltessen sokáig, hercegem! Wendy.

A mondat végére elhalkult és döbbenten emelte fel a fejét a többiekre. Wendy lehunyta a szemét és elégedetten elmosolyodott. Tigris Liliomon tisztán lehetett látni, hogy teljes egészében ideges lett. Péter is vigyorogva felállt a helyéről. Odament Wendy-hez és homlokon csókolta.

- Nagyon kedves kis verset írtál bele, madaram.

Aztán lenéző tekintettel pillantott Tigris Liliomra és közelebb ment hozzá.

- Őrök! – kiáltotta a lány arcába vicsorogva

A lány ijedten megugrott egyet a király hangjától. Jött két fiú és megfogta a lány két karját. Pán elmondta, hogy vigyék a cellába, ameddig nem hoz ítéletet. Emma gondterheltem megdörzsölte a homlokát. Miért kellett ilyen gyalázatot elkövetnie a fia szülinapján. Szégyen, motyogta Regina. Wendy a királyi család felé fordult és elnézést kért, amiért így alakult a herceg szülinapja. De legalább most mindenki láthatta, hogy Tigris Liliom milyen ember. A tanácsosoknak is biztos meglesz a maga véleménye. Péter rászólt, hogy ne ő kérjen bocsánatot. Tigris Liliom ezért a felelős. A tizenéves lány megkérdezte a hercegtől, reméli, tetszik neki az ajándéka. Tudta, hogy nagyon szereti a meséket.

- Igen, Wendy, nagyon szépen köszönöm!

Egymásra mosolyogtak és a lány megsimogatta a fiú fejét. Közben magában nagyon jót mulatott azon, hogy Tigris Liliom lebukott. Viszont Pétert nagyon sajnálta. Először az anyjában csalódott, most pedig az egyik ágyasa hozott szégyent a fejére. A király nemsokkal ezután berekesztette az ünnepélyt. Nem lett volna jó ötlet folytatni a kisebb botrány után. Wendy kézen fogva a királlyal mentek vissza a lakrészbe. Ott bent Péter megsimogatta a lány arcát. Mondta, hogy ezért a lány meg fogja kapni méltó büntetését.

- Tigris Liliom néha már túl messzire megy. – rázta a fejét Wendy sóhajtva

- Miért, mit szokott még csinálni? – ráncolta össze a szemöldökét

- Umm, csak a szokásos lányok közötti gúnyolódások és sértések. De nem kell aggódni. Én mindegyiket állom.

Harapott kacéran az alsó ajkába miközben lábujjhegyre állt, hogy átkarolja a nyakát. Folytatta, hogy nagyon akarnak próbálkozni, de nem tudják meggyőzni. Mivel tudja, hogy csakis őt szereti. Ez így igaz madaram, mondta a király szintén kacér vigyorral majd megcsókolta. A csók egyre szenvedélyesebb lett és egyre szorosabban kapaszkodtak egymásba.