💚Elrabolt szívek🖤 {Befejezett}

5.fejezet: Álarcos bál

/Loki/

Olyan fura ez a lány, mégis szimpatikus számomra! Laila olyan illedelmes, tisztelettudó egyéniség! Úgy tűnik egész jól kijövünk, de még mindig tart tőlem! Vajon hogyan tudnék a bizalmába férkőzni? Tudom már! Az álarcos bálon majd felkérem táncolni! Remélem nem fog elutasítani!....

Másnap reggel...:

/Laila/

Ma reggel sokkal fittebb voltam annak ellenére, hogy milyen fárasztó napom volt tegnap! A kedvem különösen derűs volt. Boldogan készítettem el a herceg reggelijét, ami egy pohár tejből, két tojásból, és két szelet marhahúsból állt. Nem sokkal később, amikor felmentem a herceg szobájába, őfelsége nem volt ott. Vajon hol lehet? Ez csak valami tréfa, vagy épp dolga akadt?....Na, mindegy! Nekem úgy sincs közöm hozzá!....Letettem a tálcát az asztalra, majd visszamentem a konyhába, és segítettem Nikolnak elkészíteni az ebédet.....

/Loki/

Ahogy felkeltem, siettem Odinhoz, hogy megvitassam vele az álarcos bállal kapcsolatos dolgokat.

-Loki fiam! Mi szél hozott a trónterembe ilyen kora reggel?-Odin, mint mindig, felállt a trónról amikor köszönt, majd leült.

-Lenne egy kérésem!

-Hallgatlak! De, mégis mivel kapcsolatban?-vonta fel az egyik szemöldökét.

-Az álarcos bállal kapcsolatban! Szeretném, hogy a szolgálók is részt vehessenek e nemes eseményen, hisz mindig kiváló munkát végeznek! Megérdemlik a szórakozást!

-Téged meg mióta érdekelnek a szolgálók?.....Hmm....ez felettébb különös kérés,......de végülis igazad van! Kiváló munkájukért tényleg kijár a szórakozás! Legyen hát ahogy szeretnéd fiam! Végre megnyílt a szemed, és nem csak a saját érdekeidet nézed! Furcsa ezt kimondanom, de büszke vagyok rád, Loki!....Most pedig menj, és szólj a hírnöknek, hogy kiáltsa ki ezt a különleges hírt!-Odin arcán egy apró mosoly jelent meg.

-Köszönöm apám!-meghajoltam, majd el is indultam a hírnökhöz....

-Bocsánat felség, de Odin király tényleg jóváhagyta ezt a kérését?

-Igen,...talán nem tetszik magának? Akár most azonnal le is mondathatom önt!-fenyegettem meg az öreg hírnököt, mire az mélyen meghajolt, és ezt mondta:

-Felség, kérem ne tegye! Sajnálom, hogy kételkedtem őfelsége kérésében! Könyörgöm, adjon még egy esélyt, kikiáltok bármit, amit csak kér!

-Megkegyelmezek önnek, de csak azért, mert ilyen jó a modora! Még ebben az órában teljesítse kérésemet!-mondtam, majd faképnél hagytam az öreget és felmentem a szobámba, reggelizni. Laila már biztos előkészítette az ételt....

/Laila/

Épp mosogattam, amikor egyszercsak meghallottam a trombitaszót, ami azt jelezte, hogy nekünk, szolgálóknak ki kell mennünk az udvarra. Már jó ideje nem volt kikiáltás, ezért Nikollal nagyon izgatottak voltunk, hogy vajon mi lehet az új hír.

-Halljátok szavam! Az egyik herceg kérésére, Odin király jóváhagyásával kihirdetem, hogy az idei álarcos bálra minden szolgálót szívesen fogadnak! Az öltözetük legyen elegáns, és valamilyen álarc viselete kötelező! A bál holnap, este 6 órakor veszi kezdetét!-a lányokkal nagyon örültünk ennek az örömhírnek, hisz még sosem voltunk igazi bálban!

Igaz, hogy ez csak egy álarcos bál, de ez lesz az első alkalom, hogy minket is meghívtak....

-Te milyen ruhát fogsz felvenni holnap este?-kérdezte izgatottan a barátnőm, Nikol.