💚Elrabolt szívek🖤 {Befejezett}

25.fejezet: Hegyek között...

Pár hónappal később...:

/Loki/

Reggeli után Laila elment a konyhába segíteni, ezért gondoltam sétálok egyet a palotában és elmegyek a könyvtárba. Amikor elhaladtam a konyha előtt, véletlenül meghallottam egy beszélgetést, aminek hatására megálltam, mint valami szobor:

-Boldog szülinapot, drága barátnőm!-láttam, ahogy Nikol megöleli Lailat és egy szép, hímzett párnát ad neki.

-Köszönöm! De...a szülinapom csak holnap lesz,...hogyhogy ma köszöntöttél fel?

-Mert holnap rengeteg dolgom lesz, és nem tudtam, hogy mikor tudom majd odaadni az ajándékodat, így most leptelek meg!

Lailanak holnap lesz a szülinapja??? Nem is említette! Hmm....nekem is illendő lenne valahogy felköszöntenem! De mit adhatnék neki?...

Este...:

/Loki/

-Laila! Csakhogy itt vagy, már kezdtem aggódni!-felálltam fotelomból, majd megöleltem várva várt szerelmemet.

-Hogyhogy ilyen későn jöttél, történt valami?-kérdeztem, miközben leültünk az ágyamra.

-Nyugi, csak rengeteg kaját kellett főzni és egész nap sürögtem-forogtam, mert Thor egy hatalmas lakomát rendelt estére, mert ugye most értek vissza egy kisebb csatából...-válaszolta álmos szemeit megtörölve, majd ásított egyet.

-Kisebb csata? Nekem erről egy szót se szóltak!....Na de mindegy is!: A lényeg, hogy mostmár vége a napnak, nem igaz?-ránéztem a lányra, aki a mellkasomra hajtva fejét, édesen elaludt.

-Szegénykém! Biztos nagyon nagyon kimerült!-gondoltam magamban, miközben kényelmesen elhelyezkedtem és magamhoz öleltem Lailat, majd egy puszit adtam a feje búbjára.

Épp a lány ajándékán törtem a fejem, amikor egyszercsak észrevettem, hogy a kedvesem megölelt, és kellemesen szuszogva, mosolyogva álmodott valamit.

-Mit álmodhatsz, édesem?-óvatosan a homlokára tettem kezemet, majd behunyva szemeimet, belenéztem az álmába:

A lány gyönyörű, magas hegyek között sétált. A tiszta, hűvös levegőt boldogan szívta be, közben leült egy szikla peremére és nézte az alatta lefolyó kristálytiszta vízesést...

Eközben hallottam a gondolatait is:

-Annyira gyönyörű ez a vidék! Bárcsak egyszer eljuthatnék ide!

Igaza van!: Az a hely tényleg nagyon szép! Hmm...talán holnap el tudnám vinni őt egy hasonló helyre!....

Másnap reggel...:

/Laila/

-Jó reggelt, angyalom! Hogy aludtál?-Loki nagy tenyerével végigsimított arcomon, smaragd zöld szemei boldogan csillogtak...

-Egész jól, köszi!-válaszoltam mosolyogva, mire ő ezt mondta:

-Csukd be a szemed!

-Mi? Miért, mit akarsz csinálni?-kérdeztem szinte nevetve.

-Majd meglátod! Meglepetés, bogaram!-végül aztán beadtam a derekam és becsuktam szemeim, majd a herceg megfogta a kezem, mire hirtelen hűvös, kellemes szellő csapott meg.