💚Elrabolt szívek🖤 {Befejezett}

15.fejezet: Sif...

/Sif/

Este, amikor épp a lovamat etettem az istállóban, egy ismerős, általam rég nem hallott hangra lettem figyelmes. Kikukucskáltam a boksz kis kapuja mögül és megpillantottam Lokit.

-Hát te meg hol voltál eddig?-tettem fel a kérdést magamban.

A herceg nem volt egyedül, hisz egy lánnyal beszélgetett, aki szolgáló lehetett, az egyszerű öltözetéből ítélve...

Ki a fene ez? Miért társalog Loki egy koszos kis talpnyalóval? Ő inkább kerülni szokta az ilyesfajta személyeket....Ez különös! Na mindegy!: Biztos csak rá akar sózni valami piszkos munkát a lovával kapcsolatban,.....hisz ismerem, úgy mint a tenyeremet!: Loki nem az az ember, aki bárkivel szóba áll!

Egyszercsak a lány véletlenül leöntötte a herceget vízzel....Oó, ebből nagy gáz lesz!....Várjunk! Most miért nevet Loki ilyen jóízűen?!? Haragudni szokott az ilyen dolgok miatt! Mi ütött ebbe a hercegbe?!?

-Jajj bocsi, eskü nem direkt volt! Várj, mindjárt letörlöm! Mégegyszer sajnálom!-a szolgáló érdekes módon tegeződött, és ugyanúgy nevetett, mint Loki.

Serényen törölgette egy kendővel a férfi ingét, majd amikor találkozott a tekintetük, Loki a kezénél fogva felemelte a leányt, majd így szólt:

-Semmi baj!.....Jólvan elég lesz már! Ó, te szemtelen nőszemély! -egy gyors, határozott mozdulattal magához húzta a lányt, majd szinte nevetve, hosszan megcsókolta...

HOGY MI VAN?!?!?: A hátam mögött összejött egy ilyen kis koszos libával?!? Hát ezért nem találkoztunk annyiszor, ezért nem kért fel a bálon táncolni!!!Pedig pár hónappal ezelőtt azt mondta, hogy sohasem fog megcsalni,....és hogy örökké szeretni fog! De hazudott!!! Fúúú, Loki!!!! Te hazug, alattomos ördög!!!

Legszívesebben odamentem, és behúztam volna a férfinak egy akkorát, hogy....lehet, elájult volna!...
Ehelyett megvártam, amíg elmennek, majd összetört szívvel leroskadtam egy kis székre és sírni kezdtem... Még sosem voltam ilyen csalódott és dühös egy férfi miatt sem!...Törtem, zúztam amit csak tudtam, és toporzékolva üvöltöztem, a lovam vödrét rúgdosva...

-Megfizet az a szemétláda!!! Nagyon megfizet...-sziszegtem a fogaim közt szüntelen....

Pár nappal később...:

/Loki/

Ma Laila már teljesen meggyógyult és visszaköltöztették a lakosztályára. Én is visszamentem a hálótermembe, és ott olvastam, amikor egyszercsak kopogtak:

-Nyitsd ki az ajtót!-alig mertem hinni a fülemnek, hisz régi szerelmem, Sif hangját hallottam a folyosóról.

Nagyot nyelve felkeltem az ágyamról, majd ajtót nyitottam váratlan látogatómnak, aki ahogy meglátott, lekevert egy fájdalmas tasnit....Áu!...

-Ezt most miért kaptam?

-Hogy miért kaptad? Hogy miért kaptad?!? Nagyonis jól tudod, miért! Te idióta!- a nő arca lángolt a dühtől, de fogalmam sem volt, mi az oka látogatásának...

-Nem....sajnos nem tudom, miért kellett felpofoznod! Nyögd már ki, hogy mi van, mert most nagyon nem érek rá, Sif!

-Jólvan....akkor azt javaslom, inkább engedj be!-szótlanul engedelmeskedtem, majd betessékeltem a felpaprikázott lányt.

-Rendben van, Sif! Mondd, hogyhogy idejöttél?

-Nos, van egy kis probléma!-megállt velem szemben, és szikrázó szemekkel nézett rám, akár egy dühös sárkány.

-Vettem észre! De még mindig nem bökted ki, hogy mi bajod van! Ki vele, ne várakoztass már!!!

-Oké, elmondom!: Az a roppant különös probléma, hogy te hónapok óta nem álltál szóba velem, sőt mégcsak rám se néztél!!! Miért csinálod ezt velem Loki?!? Azt hittem, hogy szeretsz!-a hangja egy kicsit elhalkult, a lány elérzékenyült, így egy könnye le is csordult az arcán...

-Tudom Sif,.....de az idők változnak! Sajnálom, de a mi kapcsolatunknak már vége, nincs értelme!

-Nincs értelme? Tényleg így gondolod? Miért Loki?!? Miért akarsz véget vetni ennek? Szerettél egyáltalán? Miért nem szeretsz már engem?-rá akarta tenni kezét az arcomra, de én elhúzódtam, már nem vágytam rá, hogy megérintsen...

-Sif, én szerettelek, ezt te is tudod, de....

-De közbejött egy másik csaj?!? Egy szebb, vagy kedvesebb?!? Én nem vagyok elég jó neked?!?....Nem tagadhatod, hisz láttalak vele, már nem is egyszer!!!- jajj ne, úgy látszik, már nincs akkora titokban a kapcsolatom Lailaval....

-Neked semmi közöd hozzá!!! Amúgy sem érdekelt téged soha, hogy én mit akarok, hogy mit érzek!!!-egy kicsit felkaptam én is a vizet, ezért inkább arrébb mentem, hisz nem akartam bántani...

-Ne csináld ezt, Loki! Igenis van hozzá közöm! Legalább személyesen közölhetted volna velem, vagy egy levelet küldhettél volna, hogy szakítani akarsz!...Egy utolsó táncra felkérhettél volna a bálon,...de te nem tetted! Gyáva voltál megmondani az igazságot! Mostmár tudom, hogy benned nem lehet megbízni!....Soha többé ne számíts rám! Ég veled Loki!-a végére már elcsuklott a hangja, és már teljesen összetört, így kirohant és becsapta az ajtót...

Lehet, hogy igaza van ennek a nőnek!: Tényleg gyáva voltam, teljesen megfeledkeztem róla! Milyen férfi az ilyen? Milyen herceg az ilyen?...
Megérintettek Sif szavai, viszont már nem érdekelt, hogy mit gondol! Ő már a múlt és számomra csak Laila a jövő! A szerelmes láng, ami csak Lailaért, a szívemben ég, sosem fog kihunyni amíg élek!....

Este....:

/Sif/

Épp a szokásos, esti sétámat végeztem az egyik boszi barátnőmmel, amikor egyszercsak megpillantottunk egy fekete ruhás, maszkos lányt, ahogy a palota kapuján megy ki egy nagy zsákkal a kezében.

-Hát az meg ki a fene lehet?

-Fogalmam sincs, de szerintem tolvaj!-válaszolta a barátnőm, majd egy varázslattal megállította a furcsa idegent. Megkötöztük, majd elvittük kihallgatni:

-Áruld el!...Miért lopsz élelmet???-a lány csak ült velem szemben, hozzákötözve egy székhez, és meg se szólalt.

-Hé, kérdeztem valamit!!!-csaptam az asztalra, mire ő egy kicsit összerezzent, majd a szemembe nézett, de utána tekintete ismét a földre meredt.

-Hát jó! Te akartad!-kioldottam a köteleket, majd elvittem őt a cellákhoz:

-Kapsz egy utolsó esélyt!: Mondd meg, hogy miért lopsz, kinek dolgozol!-a lány csak az előtte lévő fényes, varázsfalat bámulta, amely a cellához tartozott.

-Szóval akkor így állunk!: Na befelé, te szófukar!-kinyitottam a zárat, majd belöktem a foglyot a börtön szobába....