💚Elrabolt szívek🖤 {Befejezett}

8.fejezet: A tiszta lap

/Laila/

Már vagy két órája ültem ott várva, hogy a herceg felébredjen.

-Nem tudom, hogy most ezt hallja-e, de úgy érzem, muszáj elmondanom önnek!....Tudja....amióta megismertem,.....furcsa érzéseim vannak! Úgy érzem, hogy reszketek, de bizsergek is! Persze jó értelemben...! Nem telik el úgy nap, hogy ne maga járjon a fejemben! Fogalmam sincs miért, de.....beleszerettem önbe!....Úgyhogy....nagyon kérem, ne adja fel! Nem tudom mit csinálnék, ha most elveszíteném!....-közelebb hajoltam hozzá, majd óvatosan egy puszit adtam a homlokára....

-Komolyan mondtad?-hirtelen az egyik sarokból egy nagyon ismerős hangot hallottam.
Loki herceg ott állt, és úgy tűnt, semmi baja!...

-Loki herceg?!? Dehát maga....-megfordultam, majd hol az ágyon fekvő Lokira, hol rá néztem elképedve, a herceg pedig erre felnevetett:

-Hát nem tudtad, hogy én vagyok a csínytevések istene? -megmozdította az egyik kezét, mire a "hasonmása" eltűnt az ágyról.

-De,..... azt tudtam!.... Miért tegez engem?

-Történetesen azért,.....mert magácska számomra sokkal többet jelent, mint holmi szolgáló lány! És ha már egyszer itt tartunk, kérlek szólíts inkább Lokinak!-a herceg zöld szemei huncutul csillogtak, az orrát felhúzta...

-Rendben!

-Viszont még mindig nem válaszoltál a legelső kérdésemre!: Komolyan mondtad?-erre a mondatára egy kicsit zavarba jöttem, de ezúttal nem engedtem, hogy eluralkodjon rajtam a pánik...

-Igen!....De legszívesebben az eddigi kínos helyzeteinket elfelejteném!

-Azt hiszem ebben tudok segíteni!....Öhmm....szabad?-én bólintottam, mire ő közelebb jött, majd rátette kezét a homlokomra és koncentrálni kezdett....

/Loki/

Kitöröltem az összes kínos, félreérthető emlékét kettőnkkel kapcsolatban!: Például az első csókot, amit én részegen adtam neki, és azt is, amikor meg akartam csókolni, de ő eltűnt....Azért, mert láttam, mennyit sírt utána. Ugyanezeket a saját emlékeimből is kiszelektáltam, hogy majd véletlenül se említsem meg neki....

-Na? Hogy érzed magad?-kérdeztem apró mosollyal a számon.

-Egész jól, köszönöm!-a lány most egyáltalán nem félt tőlem, és nagyon boldog volt.

-Akkor kezdhetünk egy tiszta lappal?-kérdeztem, de féltem a választól...

-Igen,....az lenne a legjobb!-a lány lassan közelítve, óvatosan adott egy puszit az arcomra, majd ezt mondta:

-Szerintem most menj ebédelni, mert a végén még gyanút fognak rád! Nekem pedig dolgom van,....úgyhogy szia!

-Szi-szia! -egy kissé lesokkoltam, mert úgy éreztem, valami furcsa melegség járja át a szívemet...

/Thor/

Már kb. két órája, hogy anyám elküldte Lailat Lokiért! Apám annyira türelmetlen volt, hogy meg se várta, hogy Loki csatlakozzon az ebédhez és nekiállt enni. Mivel mi még anyával nem nagyon voltunk éhesek, megvártuk Lokit, aki tök ráérősen, nagy mosollyal az arcán sétált be a helyiségbe, majd leült velünk szemben.