💚Elrabolt szívek🖤 {Befejezett}

50.fejezet: Bővül a család...

/Loki/

Nagyon régóta nem voltunk már így kettesben Lailaval... De most végre senki és semmi sem zavarhat meg bennünket.

Gyönyörű, napsütötte reggelre virradtunk, a madarak vígan csicseregtek odakint....
A feleségem még most is alszik. Nincs szívem felkelteni, hiszen mostanság nemigen pihent otthon, a rengeteg tennivaló és Laki miatt... Apropó Laki!: Nagyon sokat nőtt és változott, varázsereje már jócskán megmutatkozott. Sokszor kiskutyává, de van amikor farkassá is sikerül átalakulnia. Minden nap tanítok neki valami újat... Rendkívül gyorsan és hatékonyan tanul, Lailaval végtelenül büszkék vagyunk rá...

-Mi jár a fejedben, drágám? -bújt hozzám kiscica módjára az én édes drága feleségem.

-Laki! Belegondoltam, hogy ő volt életem legkiválóbb döntése! És persze az is, hogy téged választottalak, cicám!... Mindennél jobban szeretlek!-erre életem szerelme hevesen megcsókolt, én pedig megcirógattam karcsú derekát.

-Tudom Loki... Én is pont így érzek!.... Semmi kedvem felkelni.... Nem szeretnél esetleg még egy kört a tegnapiból?-csábító pillantást vetett felém, amelynek képtelen voltam ellenállni....

/Laila/

Az egész délelőttöt a hálószobában töltöttük, sőt még egy pár órát szundikáltunk is, hisz az éjjel felét átvirrasztottuk.

Volt egy álmom.... Egy rendkívüli, igen romantikus álmom!:
Loki gyertyafényes vacsorával várt egy étkezdében. Amikor odaléptem az asztalhoz, ő felállt, s édes mosollyal kezet csókolt. Aztán még a széket is kihúzta nekem, majd be is tolta. Egyedül voltunk, csak mi ketten. Sehol egy vendég, vagy felszolgáló, sőt, az egész épület üres volt. Ennek ellenére az asztalon lévő étel gőzölgő, bőséges vacsora volt.... Miután elfogyasztottuk azt, kimentünk egy kertbe, ahol varázslattal mozgatott hangszerek és egy óriási táncparkett volt. A férjemmel használatba is vettük a helyiséget... A férfi furcsa módon, az álom kezdete óta nem szólt semmit, de ez nem volt gond, hisz én sem beszéltem. Mint a való világban, itt is pillantásainkkal, csókjainkkal kommunikáltunk. Táncoltunk pár számra, majd elmentünk egy takaros kis házikóba, ahol együtt töltöttük az éjszakát....

Pár nappal később...:

/Laila/

A nászútunk csodásan telt. Igaz, hogy csak két hétig tartott, de úgy érezzük, sikerült kipihennünk magunkat....

2 hónappal később....:

/Laila/

Ma reggel szörnyű rosszullét tört rám! Még jó, hogy a fiúk nem voltak otthon, mert nem lettek volna elragadtatva attól, ami kijött belőlem.
Már vagy egy órája ürítem magamból a tegnapi vacsorát, s kezdek nagyon szédülni... Egy kis idő után végre sikerült feltápászkodnom. Miután megmostam az arcomat, a hasamhoz kaptam a kezemet, mert a gyomrom ismét liftezni kezdett, de ezúttal csak megszédített.
Amikor véletlen megláttam magam a tükörben, szinte elállt a lélegzetem, s rájöttem rosszulétem okára! Hálóingemet felhajtottam, majd végigsimítottam a hasamon... Alig hittem el, amit láttam!: Ismét domború, szinte majdnem kerek pocakom volt... Na várjunk csak!: TEGNAP MÉG EGYÁLTALÁN NEM LÁTSZOTT SEMMI!!! Hűha, micsoda szuperbabával van már megint dolgom?!?...