💚Elrabolt szívek🖤 {Befejezett}

29.fejezet: A szörnyeteg...

/Loki/

Tudtam, hogy Sif nem fog leállni, és azt is, hogy képes olyan dolgokat tenni, amelyek szörnyű következményekkel is járhatnak... Nem akarom őt bántani, de azért muszáj lesz egy kicsit megfenyegetnem, hogy békén hagyjon minket.
Pár perc séta után ott is voltam Sif és Thor hálóterme előtt. Hallottam, ahogy a nő ordibál Thorral és azt is, hogy a bátyám szokás szerint csak hallgatja... Nem akartam udvariatlanul berontani, ezért csak kopogtam:

-Igen? Á, Loki! Mi szél hozott erre?-nyitott ajtót nekem a bátyám.

-Sif most odabent van? Mert beszédem van vele!

-Hát persze, csak....most épp egy kicsit paprikás hangulatban van, úgyhogy vigyázz vele!-válaszolta, majd be is engedett, de még mielőtt a szobába léptünk volna, ezt kérdezte:

-Figyelj,.... az unokahúgom fent van még?

-Igen.... Miért?-néztem rá értetlenül.

-Csak bocsánatot szeretnék kérni Sif nevében, mert ő nem hajlandó! Mert láttam, ahogy sírva elfutott és amikor veled volt, nem akartalak megzavarni titeket!

-Rendben,...de csak egy feltétellel!-halálkomolyan, fenyegetően néztem rá, amitől látszólag egy kicsit talán meg is ijedt...

-És mi lenne az?

-Meg kell ígérned,....hogy nem esik bántódása! Mert ha véletlenül megtudom, hogy összedolgozol a kis kotnyeles boszorkáddal, én esküszöm....-folytattam volna, de Sif közbeszólt:

-Khmm....Khmm...! Fiúk, én is itt vagyok ám!

-Tudjuk Sif,.....tudjuk!-fordultam felé szikrázó szemekkel, full idegesen.

-Nyugodj meg öcsém, a világért se tudnék neki ártani! Én is rossz szemmel nézem, hogy Sif ennyire pikkel rá!-súgta a király, majd magunkra hagyott, a nappaliban.

-Na? Mi a fészkes fenéről akarsz te VELEM beszélgetni?-állt fel a kanapéról a felpaprikázott nő, majd elém állt.

-Történetesen arról,.....hogy miért kellett megbántanod a menyasszonyomat!? Áruld el,.....mi a franc bajod van vele?!?

-Nem én vagyok a hibás, hisz ő hallgatózott! Amúgyis, jól tudod, hogy miért nem szimpatizálok a kis félvér hercegnőddel!!!-vágta hozzám gúnyos szavait, mire bennem úgy felment a pumpa, hogy alig álltam meg, hogy ne vágjam meg őt a tőrömmel...

-Vigyázz a szádra, te álnok boszorkány! Ne merj ilyen trágárul beszélni a kedvesemről, különben....

-Különben mi lesz? Megölsz? Tessék, itt vagyok, tedd meg!!! Én már úgysem számítok senkinek! Csak azért mentem férjhez, mert azt akartam, hogy valaki szeressen...-beleláttam gondolataiba, amelyek mást mondtak, mint amit szóban közölt a nő.

-Egy frászt!!! Engem akartál féltékennyé tenni!!! A hazugságok istenének ne karattyolj marhaságokat!!! És egyébként már rég lezártuk ezt az ügyet, megmondtam te...-hirtelen a nő belém folytotta a szót, mert követelőzően megcsókolt....

/Sif/

Gondoltam majd ettől megenyhül és visszacsábíthatom, de sajnos mielőtt másodjára is lecsaptam volna ajkaira, ő a falhoz lökött és így kiáltott: