💚Elrabolt szívek🖤 {Befejezett}

22.fejezet: Szétzilálás...

/Sif/

Pár hónappal Thor koronázása után, az újdonsült királlyal nagyon jó kapcsolatba kerültem...

Épp vacsoráztunk, amikor Thor váratlanul csendet intett a teremben, majd felállva helyéről így szólt:

-Kedves családom és barátaim! Köszöntőt szeretnék mondani és inni szeretnék annak a személynek egészségére, aki az utóbbi pár hónapban rendkívüli helyet foglalt el a szívemben!-ekkor szembe fordult velem, majd egy mosoly kíséretében folytatta:

-Lady Sif! Amióta megismertelek, mindigis tudtam, hogy különleges vagy! Hogy miért mondom ezt?: A válasz erre az, hogy te egy erős, magabiztos és bátor nő vagy!...Pont mint egy igazi királyné!-nagy meglepetésemre letette a poharát, majd letérdelt elém.:

-Megtisztelnél azzal, hogy a feleségem leszel?-elővett egy kis dobozt, majd kinyitotta azt.

-Igen! -vágtam rá boldogan a választ, majd ő felkelt és felhúzta a gyűrűt az ujjamra.

-Éljen az ifjú pár!!! -kiáltotta el magát Volstagg, mire mindenki tapsolni kezdett, Thor pedig magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt...
Csók közben eszembe jutott valami, mégpedig az, hogy itt az ideje megbosszulni azt a pimasz kis szolgálót, aki nemrég elvette tőlem Lokit.

Fogtam magam, majd elsiettem az egyik boszorkány barátnőmhöz. A lány épp nem volt otthon, viszont az ajtó nyitva volt, ezért bementem, majd megkerestem azt, amiért jöttem! Hogy pontosan mi az?: Még magam sem tudtam, de amikor kutattam a bájitalok között, találtam egy alakváltó szérumot.

-Ez kell nekem!-levettem a fiolát a polcról, majd kieszeltem furfangos tervemet!:
Ezt a kis szert bele fogom önteni az én vőlegényem poharába, majd a vacsora után jöhet az akció része...

-Sif! Drágám hol voltál, már kezdtem aggódni, mikor jössz vissza!-mondta Thor, amikor leültem mellé.

-Hehe, ez édes tőled! Egyébként csak mosdóban voltam, ne aggódj!-nem sokkal ezután végrehajtottam tervem legelső fázisát, vagyis beleöntöttem a király poharába a varázsitalt...

Vacsora után, amikor Thorral a folyosón sétáltunk, hirtelen megpillantottam azt a libát, aki miatt úgy összetört a szívem...Na most jön a bosszú, kisanyám!...

-Thor....megtennél nekem egy szívességet?-álltam meg a férfi előtt, mire ő édes bortól részegen, fülig érő mosollyal válaszolt:

-Hát persze, kedves! És mi lenne az?

-Mondd halkan, hogy Loki, majd csókolj meg, és ne kímélj!-válaszoltam egy csábító pillantás kíséretében.

-Loki...-ahogy ezt a nevet kimondta, a bájital hatására átváltozott az öccsévé, majd szenvedélyesen, vadul lecsapott ajkaimra....

/Laila/

Amikor épp végeztem a konyhában, a folyosón megláttam, ahogy Loki és Sif épp vadul csókolóztak....
Egy pillanatra lefagytam, nem hittem a szememnek, de aztán még pár perc múlva is ugyanazt a gerlepárt láttam turbékolni. A herceg úgy falta a nő ajkait, mintha csak egy édes nyalóka lenne...

-Az a szemét hazug! Tudtam, hogy nem bízhatok meg benne, Franknek igaza volt!: Loki tényleg kiszámíthatatlan!-gondoltam magamban, majd egyik kezemet a szám elé téve elsírtam magam, és villámgyorsan elrohantam onnan...
Bementem a szobámba és kíméletlenül becsaptam az ajtót, majd az ágyamra vetődve tovább itattam az egereket.