💚Elrabolt szívek🖤 {Befejezett}

37.fejezet: A változás szele...

Egy kis idővel később....:

/Laila/

Egyik reggel odaálltam a tükör elé, majd belenéztem:
Csak egy kicsit lepett meg a látvány, hisz már három hónapos a kisbaba. A hasam egy kicsit domború volt...

-Loki,....légyszi ide jössz egy kicsit?

-Há-hát persze! De.... miért is?-állt fel az ágyról ásítozva, majd odajött hozzám.

-Nézd csak.... A kis pocaklakó növekszik!-simítottam felsőmet a hasamhoz, mire a férjem leguggolt és felhajtotta a pólómat, majd körbesimította a hasamat:

-Igen.... Nagyon úgy tűnik!-egy lágy puszit adott rá, majd felállt és megcsókolt...

Reggeli után, amikor a férjecském elment valamiért a palotába, gondoltam meglepem őt egy kis süteménnyel, hisz ma van a szülinapja.

Amikor vettem ki a sütit a sütőből, a tepsivel a kezemben váratlanul összeestem. Valahogy a forró tárgy nem égetett meg, hanem csak mellettem lebegett... Na jó! Ez nagyon bizar volt!...
Épp feltápászkodtam, amikor megjelent Loki az ajtóban:

-Laila? Az istenekre, mi történt itt? Jól vagy?!?-gyors léptekkel jött oda hozzám, majd teljesen lefagyott, amikor megpillantotta a lebegő süteményt:

-E-ez meg mi? Mondd, hogy ezt te lebegteted!

-Tessék? Nem! Én nem tudok ilyet! Ha akarnám sem sikerülne nekem ilyen nehéz varázslat!-válaszoltam, mire a herceg erősen gondolkozni kezdett, majd pár perc múlva így szólt:

-Igazad van.... Nem te voltál!.... Hanem a kicsi!

-Mármint ő?.... Hát,....akkor úgy tűnik megvédett engem!-néztem le a hasamra, mire Loki értetlenül nézett rám:

-Megvédett? Mégis mitől?

-A forró tepsitől!.... Mert összeestem és kiesett a kezemből!...-válaszoltam, majd hirtelen a hasamhoz kaptam, mert irdalmatlanul fájni kezdett...

-Mi a baj? Laila, minden rendben?!?-kérdezte kétségbeesetten, mire hirtelen elmúlt a fájdalom és lebegni kezdett a mögöttünk lévő lisztes zacskó.

-Igen... Most már igen!

-Egész biztos? Mert falfehér az arcod!..... Azta! Úgy látszik a pici máris erősebb, mint bármelyik kisbaba! Káprázatos! Már három hónaposan varázsol!... Ez hihetetlen!-a férfi szemei boldogan csillogtak, s végre mosolyra húzta száját...

-Biztos az apukája kedvéért! Boldog szülinapot Loki!-erre rám emelte tekintetét, majd édesen megcsókolt.

-Köszönöm szívem, nagyon kedves tőletek! De nem kellett volna sütnöd, tudod, hogy este a palotában úgyis lesz kaja!.... És kérlek....a te érdekedben ne erőltetsd meg magad, mert szükséged lesz az erődre, amikor a kis gézengúz mással is próbálkozik! Én csak ezt kérem szülinapomra! Hogy te és a baba jól legyetek! Rendben?

-Rendben!-ezután a herceg megkóstolta a sütit és nagy örömömre ízlett neki...

/Loki/

A lány borzalmasan megijesztett, ezért hívattam anyámat, hogy kikérdezzük, ez normális-e. Miután elküldtem a levelet, kb. 10 perccel később kopogtak: