Börtön töltelékek/Loki ff. BEFEJEZETT

27.rész A vacsora

/Metra/

Friggával némán sétáltunk. Hatalmas ez a palota! Mint ahogy apám mesélte kiskoromban. De sose gondoltam volna, hogy ilyen óriási! Ámultam-bámultam mindenfelé. Eddig nem nagyon volt alkalmam körülnézni. De most szépen lassan sétáltam mert nem akartam oda érni. Odin biztos valami ünnepi vacsorát szervezett! Sajnos bármilyen lassan mentem végül elértünk az étkező hatalmas ajtajáig. Frigga megveregette a vállam és az őrök kinyitották az ajtót.

Egy hatalmas terembe léptünk be. Középen egy hatalmas hosszú asztal, ahol vagy ötvenen ültek. Az asztal végében ült Odin. Tőle balra Thor aki mellett Loki ült. Loki nem nézett fel amikor beléptünk, de a többiek igen. Mindenki sutyorgott és értetlen pillantásokkal méregettek. Én leültem Loki mellé. Egyikünk se nézett a másikra, némán néztük a tányérjainkat. Frigga leült Odin mellé. Mellette egy fekete hajú lány ült akin páncél volt. Kedvesen rám mosolygott. Viszonoztam bár nagyon nem voltam mosolygós kedvenben.

- Azért hívtalak - állt fel hirtelen Odin - össze titeket, mert egy fontos bejelentésem van! Fiam Loki - intett, hogy álljunk fel. Engedelmeskedtünk. - megházasodik! Egy hét múlva meg is tartjuk az esküvőt! Ma együnk és igyunk az egészségükre! - fejezte be a monológját.

Mindenki csodálkozva és értetlenül nézett ránk. Mi Lokival lefagyva álltunk némán. Egy hosszú egyperces néma állás után Loki észbe kapott és leült. Fénysebességgel követtem a példáját. Némán elkezdtünk enni. Mennyei volt!

- Hogy találkoztatok? - szólalt meg hirtelen a mellettem ülő szöszke nyál gép. Látszott, hogy egy szoknyapecér.

- Itt Asgardban - válaszoltam gyorsan.

- Nem te vagy Radis fél vér lánya? - szegeszte nekem a kérdést a fekete hajú lány. Nagyot nyeltem. Apám neve halatán össze szorult a gyomrom így csak némán bólintottam egyet.

- Akkor a tömlöcben találkoztatok? - szólalt meg a lány mellett egy vörös szakállas testes fickó.

- Igen! Valami varázs kötés raktak ránk ami miatt Lokinak velem kellett jönnie Midgárdra. Ott egymásba szerettünk. De mikor feloldottuk a kötést Lokit Heimdall vissza hozta. Én meg nem tudtam utána menni, Thor meg nem engedte amíg meg nem tudtuk, hogy terhes vagyok. Így eljöttünk és Odin áldását adta ránk. - hadartam el gyorsan. Aztán az arcomat a tányérba temetve ettem tovább. Minél gyorsabban eszem annál előbb szabadulok. Valószínűleg Loki is ezt a filozófiát követte mert eddig némán evett.

- Loki apuka lessz? - törte meg a pár perces kínos csendet a lány.

A két fickó hangosan nevetni kezdet. A lány is kuncogott én meg a torkomon akadt falatot próbáltam lenyelni.

- Elfáradtam szívem! - pattant fel hirtelen mellőlem Loki - Jó éjt! - puszilt homlokon aztán ki sprintelt a teremből. Nem tudom min akadtam ki jobban a homlok puszin vagy azon, hogy így itt hagy.

- Most jut szembe! - kiáltott hirtelen a lány - Még a nevedet sem tudjuk! - mosolygott rám.

- Metra vagyok! - mondtam még mindíg kicsit megszeppenve.

- Én Sif vagyok! - vigyorgott a lány azaz Sif.

- Én Volstagg vagyok! - intett a vörös.

-  Én pedig Fandral! - csókolta meg a kezem a nyál gép.

- Héj! Vőlegénye van! - mordult rá Thor de látszott, hogy mindjárt elneveti magát. Gyorsan elhúztam a kezem.

- Figyelmeztetlek, hogy ő mindíg ilyen! - mutatott Fandralra Sif nevetve. Mind a négyen nevetni kezdtek és én is mosolyogtam.

Még beszélgettünk egy darabig. Nagyon kedvesek voltak. Meséltek a hőstetteikről. Jókat nevettünk. Bár Fandral az agyamra ment de Siffel nagyon jóba lettem. Körülbelül egy óra beszélgetés után már laposakat pislogtam ezért a távozás mellett döntöttem. Bár még próbáltak marasztalni de hajthatatlan voltam. Frigga felajánlotta, hogy megmutatja az utat de mondtam, hogy megoldom egyedül.

Pár perc bolyongás után megtaláltam a szobánkat. Mikor beléptem Loki már aludt. Gyorsan felkaptam egy hálóinget és befeküdtem mellé. Gyorsan elnyomott az álom.